Eleinte még hobbinak tűnt, majd azon kaptam, hogy az egyik pillanatban még a katedra padjai között vizsgázom, a másikban pedig Németországban művelem a szőlőt. Az eredeti végzettségem geográfus, innen már sejthető honnan ered a Borföldrajz elnevezés. Ennek tudatában talán az sem meglepő, ha az utazás az életem részévé vált. Amikor a szabadidőmben felhúzom a kitaposott bakancsot, a hátizsákot akkor az élményfaktort borkóstolókkal próbálom színesebbé tenni.
Nincs is annál szebb, mint mikor egy autentikus helyen töltik poharamba az isteni nedűt és a hely szellemének megértésével teljesedik ki a kóstolás öröme. Így szerettem bele az Isztrián az istarska malvazijaba, Észak-Macedóniéban a varanacba, de a kedvencemmé mégis az érett, somlói olaszrizling vált. Az életem során a szélrózsa számos irányába elsodródtam. Többek közt hajóztam Portugáliában a Douro-folyó völgyében, szüreteltem Németország szívében a Frank borvidéken, megcsodáltam Új-Zéland szőlőültetvényeit, Franciaországban a Rhone völgyét, Olaszországban Dél-Tirolt, de Svájc eldugott pincéit is felkutattam. Eközben nem feledkeztem el kis hazánkról sem, így született meg a 7 csepp borvidék című könyvem, amely az ország kevésbé ismert borvidékeit, borpincéit tárja fel az olvasók számára.
Munkásságom során dolgoztam borbárban, borboltban, segítettem számos rendezvény létrehozásában, miközben borkóstolók tartásáról sem feledkeztem el. Idővel elvégeztem a CEWI 3. borsulit és részese vagyok a Bor és Piac kóstolói gárdájának, amely újságba már több cikket publikáltam. Hova lesz a következő utam, mit töltök a poharamba? Azt még én sem tudom, de tartsatok velem és közösen megtudjuk.
