bor földrajz

Jussunk dűlőre

barefoot

A grandiózus borászatban (Plantaze)

Utazásunk
másnapjának reggelén viszonylag korán ébredtünk, majd az éltető kávénk mellé, a
200 méterre lévő pék bódéjában vásárolt burekkel indítottuk a napunk. Maga a
hely nem a külcsínjéről, annál inkább a háttérben dolgozó nő hajszál vékonyra nyújtott
tésztájáról, és életem egyik legjobb burekjéről maradt emlékezetes. Mellesleg
mondanám, 20-25 éve a nagymamám is így készítette a rétest és akkor volt jó,
mikor a tészta alá dugva a Vas Népét el tudta olvasni. 


Az ízletes
reggelit követően, teli hassal indultunk a Plantaze borászathoz. A 2310 hektárnyi,
gigantikusan nagy szőlőterület látványát (a Villányi-borvidék ekkora) elég
nehéz megfogalmazni. A szőlősorait átszeli több út, egy folyóvölgy, vasútvonal,
a legszélsőbb tőkéi pedig a 10 km-re lévő főváros házait súrolják, nem beszélve
az oldalában könnyedén elférő nemzetközi reptérről. A borászatot 1963-ban az
egykori Jugoszláviában, szocialista termelőszövetkezet keretében alapították.
Azóta Tito egykori birodalma szétesett, a továbbra is állami kézben lévő
gazdaság viszont egyben maradt. Igaz, a kapitalizmus begyűrűződésével a
tulajdonviszony elkezdett feldarabolódni, a többségi rész mégis Montenegró
kincstárát gazdagítja. 
Jelenleg 10,5 millió tőkéjén, 28 fajta osztozik, évente
pedig 12-14 millió liter bort készítenek (a rekord 17 millió liter volt). Három
érlelő pincéje, akár 30 millió liter bort is befogadhat, ez viszont általában
20-25 millió liternél megáll. A kedélyeket borzolva, a látogatóközpontot egy
korábbi, földalatti katonai bázisban rendezték be, ahol egykoron 26 db
jugoszláv vadászrepülő (Galeb2, valamint Galeb4) állomásozott. A 350
méter hosszan, a szikla alatt húzódó pincében, jelenleg 2 millió liter bort szlavón ászok, valamint francia barrique hordókban tárolnak, sőt a borkóstolókat is
ott tartják. A gigantikus létesítményben 700 állandó alkalmazott tevékenykedik,
ez szüretkor 1500-2000 főre duzzad. Korábban úgy olvastam, a szüret 100%-a kézi
hajtánnyal működik, ez már a múlté, a termés felét a mai napig mégis
metszőollókkal vágják le. Azért maga a szőlőterület sem akármilyen helyen van.
A Cemosko polje mészkő talapzata adja a minerális alapot, klímáról pedig a
kontinentális, hegyvidéki, mediterrán hatások triója gondoskodik. E hármas
egységéből talán a mediterrán a legerősebb, hiszen mindenfele fügefák, gránátalmák
tanyáznak, a kiskertekben még olajfákkal is összefuthatunk. Azt se feledjük, az
ültetvény 70%-át az őshonos vranac birtokolja. 


A kóstoló
során összesen 8 bort ízlelhettünk meg és abban az örömben részesülhettünk,
hogy egy külön sommelier gondoskodott kettőnkről. 


Krstac 2022
Krstac-ot
régi montenegrói fajtának tartják, szláv nyelvű jelentése kereszt, amit fürtjének
kereszt alakú formájáról kapott. A közepes testű, erőteljes savgerincű bor citrus,
ananász, barack, csöppnyi mézes aromavilággal bír. Lecsengésében érezni egy meszes
vonulatot, pici keserű ízt, valamint némi maradékcukrot, ami lekerekíti
erőteljes savait. 4+ pont

Malvasia, 2022 
Be kell vallanom, a Balkán-félszigetről tiszta malavasia-t még sosem
kóstoltam, szóval kíváncsian vártam. Illatában egyből orron csapott egy igen
gyümölcsös buké. Bodza, citrus, barack, mindez fehér húsú trópusi gyümölcsös
aromákkal van megspékelve. Viszonylag nagy testben folytatódik, savai viszont
némileg eltompultak. Utóbbin azért ne lepődjünk meg az itteni forró nyarak
tudatában. 5+ pont

Pro Anima, pinot blanc, 2021 
Annak ellenére, hogy ritkán lehet jó hazai pinot blanc-t találni, valahogy
mindig a favorit fajtáim közé tartozott. A főleg reduktív, 9 hónapos
finomseprős érlelésen átesett bor, némi ászokhordót is kapott. A klímának
köszönhetően, amit ki is emeltek, viszonylag nagy, krémes test fogad, amiben
citrus, alma, körte, pirítós aromák érezhetőek. Északi társainál jóval
vastagabb, viszont jól áll neki. Sajnos csak közepes lecsengésű ezért.
 6- pont


Pro Corde, vranac, 2019 
Ezt az ikonikus bort, már több alkalommal is sikerült kóstolnom, sőt a 2016-osévjáratot életem egyik legjobb tételévé választottam. A blendet 1993-ban a
pince 30. évfordulójára készítették, azóta pedig a borászat jelképévé vált. Az
alapanyagot 40-43 éves tőkékről kézzel szüretelték, a bor 35%-ban kettő évet
szlavón ászokhordóban, 65%-ban acéltartályban érlelődött. Egyedisége a neve
mellett – szívért -, különleges készítésében rejlik. Érlelése során nagy adag
szőlőmagot adnak hozzá, ami jó a szív és érrendszeri betegségek ellen,
mellesleg egyedi aromát is biztosít. 
A bor vibráló savai mellé, közepes test, elegáns hordóhasználat párosul.
Aszalt meggy, szeder, szilva, némi csokis hordós elemekkel keveredik, nem
beszélve a keleti fűszerek egyvelegéről. 6- pont 

Kratosija, 2017 
Ha hihetünk a leírtaknak a fajta Észak-Macedóniából származik, és igen
közeli rokonságban áll a crljenak kastelanski-val, vagyis a zinfandellel.
Megízlelve könnyedén betehetnénk egy primitivo, zinfandel sorba. 2 évet
barrique-ban egy évet palackban érlelt, jó közepes testű borban, a hordót picit
túltolták, ettől még a gyümölcsös elemek is felfedezhetőek benne. Kávé, csoki,
szeder, aszalt szilva, édesgyökér aromákkal bír. Vaníliás, enyhén édeskés ízben
cseng le. 6- pont

Epoha, 2018 
Ez a bor a cég 55. évfordulójára merlot-ból és cabernet sauvignon-ból
készült. Négy évet francia medium barrique hordókban, valamint egy évet
palackban érlelődött. Nagyon szépen elkészített tétel, jól hordozza a két
fajta, szilvás, szedres jegyeit, amihez a csokis, enyhén vaníliás hordófűszerek
is elegánsan társulnak. Közepesnél nagyobb testtel bír, de a nagy bor
kategóriát azért nem éri el. Inkább egy populárisabb ízvilágot képvisel, ettől
az értékéből még nem veszít semmit. Erős 6 pont

Tételsor


Vladika, 2019 
Ezt a bort először 2013-ban a borászat 50., valamint Montenegró egykori
püspökének, uralkodójának Petar II. Petrovic Njegos püspök 200. születési évfordulójára
készítették. A bort 80% vranac-ból, 10-10% cabernet sauvignon-ból, merlot-ból
házasították. A 3 évet francia barrique-ban töltött tételnek a vranac adja
lendületes savait, fűszereit, míg a bordeux-i társai némi eleganciát
kölcsönöznek neki. Hordós kávés, csokis elemei, szeder, aszalt meggy, érett
szilva ízekkel egészülnek ki, amikre keleti fűszerek, és vanília telepedik.
Hosszú út előtt áll. 6+ pont

A kóstoló befejeztével egy 2005-ös barrique vranac-cal leptek meg, amivel
az i-re feltehettük a pontot.  Igaz már 3
napja kinyitották, de se ebből, se 18 éves korából is alig lehetett érezni valamit. Érett ízeiben a csokis hordó mögött, a savak kifogástalanul tartották. Igaz színe picit megfakult, nyelvemen pedig ánizs, csoki, aszalt fekete
bogyós gyümölcsös ízek jelentek meg. Itt látszott igazán mekkora lehetőségek
rejlenek a vranac-ban. 6+ pont 

A következő részben Montenegróban, valamint Albániában kalandozhattok velem. 

Kunci

Irány Montenegró

  

Több mint egy hónapja a „Gondolatokegy nagy utazás előtt” című írásomban beszámoltam a nyári
terveinkről. Sajnos a vakáció már véget ért, azóta már megjártam Zürichet és a
Balatont is, így eljött az ideje élményeim megírásának.

Június utolsó napjaiban borús, később
esőbe átcsapó hajnalon délnek tartva indultunk a vajdasági Zentáról, és meg sem
álltunk Montenegró szívéig, a Podgorica alatt lévő gyümölcsös kertekig, majd
egy ottani apartmanban állítottuk fel bázisunkat. Azt előre tudtuk, hogy a
reptér alig néhány kilométerre fekszik, azt azért mégsem sejtettük, hogy a
Belgrád-Bar vasútvonal a kert végében halad. Utólag kijelenthetem, a
hangzavartól való félelmünknek semmi sem adott okot, a három éjszaka alatt
párom csak egyszer ébredt fel hajnali zakatolásra, az elvétve fel-le szálló
repülők zajából pedig alig szűrődött oda némi morajlás.

Belgrád-Bar vasútvonal

A kiskertes
apartmant egy kedves öreg házaspár üzemeltette, míg a néni gondoskodott a
jövő-menő vendégek igényeiről, mosott, ha kellett főzött, néha-néha
süteménnyel, palacsintával kedveskedett, addig férje a minden földi jóval
megáldott kertet rendezte. Az alma, körte, cseresznye, barack, mandula
gránátalma fák mellett a kiságyásban, paradicsom, paprika, uborka zöldellt, a
kerítés körül meg ribizli, egres, szőlő, szeder bokrok tanyáztak. Na meg az ex
jugoszláv időből fennmaradt, ütött-kopott, lassan vánszorgó vonatszerelvényeket
inkább mosolyogva vártuk, minthogy ellenségként tekintettünk volna rájuk.
Mindent összevetve, egy olyan idilli természetbarát környezetben voltunk, ahol
reggelente a fák árnyékában mezítláb ittuk éltető kávénkat, a lemenő nap
fényében pedig a kerti asztalnál vacsoráztunk, időnként kártyáztunk. Kicsit úgy
éreztem, mintha a lesencetomaji szőlőnkben lennénk. 

Niagara vízesés

Persze a
környék körítése se volt mindennapi. A kontinentális és a mediterrán klíma
keveredése, valamint a Podgorica medencéjét körbevevő mészkőtől fehérlő hegyek
különleges atmoszférát árasztottak. A szállásunk helyszínét tudatosan
választottuk ki, mivel onnan alig 10 km-re fekszik Európa legnagyobb egy tagban
lévő, saját szőlőbirtokkal rendelkező borászata a Plantaze, és az azt körülvevő
egyedi sziklaformációval bíró Cijevna folyó Niagara vízesése. Jó két éve, mikor
a borászatról tudomást szereztem, ámulattal tekintettem a gigantikus
szőlőbirtokot átszelő folyó kanyonjára, mígnem a párom fel nem fedezte
türkizkék színű vízesését, a Niagara-t. Utána olvasva megtudtuk, úgy másfél
évszázada mesterségesen hozták létre, nevét meg az amerikai nagytestvérről
kapta. Igaz, ez semmit sem von le értékéből, sőt napjainkban Montenegró
legkedveltebb szárazföldi desztinációi közé tartozik. Ennek meglátogatásával
egy régi álmom vált valóra, a látottak meg mindent fölülmúltak. Nem csak
lubickoltam a folyó igencsak hűsre szabott vizében, hanem a partján lévő
étteremben akkora adag csevapcsicsát kaptam, amit most is megemlegetek.
Történetem még csak itt kezdődik, szóval tartsatok velem a következő részbe,
amiben a 2310 hektáros Plantaze borászatot veszem célba.

Kunci

Utam a biodinamikához

   Misztikum, vagy tudományokon alapuló tevékenység,
tehetném fel a kérdést a biodinamikus szőlőművelés hallatán? Nyugodtan
belecsaphatnék a közepébe és írhatnék: nap-hold állásról, elásott
marhatülkökről, csalánlevélből készült főzetekről, mégis saját tapasztalataim
alapján, kívülről befelé haladva, a bio útján elindulva, egyre nagyobb
mélységbe merülve szeretném bemutatni ezt az ősi hitvalláson alapuló,
ezotériába hajló, egyedi szőlőművelési módot; a biodinamikát. 
Mindenekelőtt a Sümegen gazdálkodó Egly Márk szavait szeretném idézni, mivel még nem találkoztam olyan termelővel, akinek ennyire átjárja a mindennapjait ez a különleges hitvallás, mint az Övét. 

“Az életünkben minden körforgásszerűen
működik. Meg kell fordítani a dolgokat, a növényt és a föld immunrendszerét
kell megvédeni a betegségektől.”

A Ráspi Étterem és Borászat

   

   Utazzunk vissza kicsit az időben, egészen 2014-ig! Ekkor
több év külföldi vendéglátós munka után idehaza próbáltam borászattal/borral
kapcsolatos állást találni. Úgy gondoltam, elég hazai és
nemzetközi tapasztalattal rendelkezem egy borboltos, borbáros pozícióhoz, azonban
igyekezetem ellenére eleinte, mégis többször zátonyra futottam. Sokadig
nekirugaszkodásom után hatalmas meglepetésemre, az első, örökös magyar
sommelier bajnok, Kovács Antal nyújtott segítő kezet. Egy rövid találkozást
követően, néhány nappal később már Fertőrákoson, a Ráspi Étterem és Borászatban találtam magam, ahol fél évet töltöttem el a modern konyhaművészet
és a bio szőlőművelés bűvöletében. Aki ismeri Horváth Józsefet, „Ráspit”, jól
tudja, ő nem csak egy borász, hanem egy környezettudatos szakács is. Amit lehet,
saját maga termel, így az ételek ízesítésére, díszítésére szolgáló természetes
dekorációelemeket, kovászból készíti a kenyeret, zsályából, rózsából,
fenyőrügyből, ibolyából főzi a szörpöt, sőt egyszer szabadban tartott
baromfiudvart is létesített.

A Fertő-tó partján a napi feladataim gyakorta a
hátsókertben, a gyógynövények, ehető virágok begyűjtésével indult, a
borkóstolók tartásakor pedig szívesen meséltem a bio művelés titkairól. A
szőlőben használt természetes, nem felszívódó, mégis immunerősítő anyagokon
(kén, narancsolaj, melasz, rákpáncél, gyógynövény főzetek) túl, kiemeltem
beszéltem a biodiverzitás jelentőségéről, a talajban élő gombák humuszképző
tevékenységéről, a virágokra szálló beporzó rovarok jelentőségéről, a kártevők
túlszaporodását megakadályozó énekesmadarak munkájáról. Előadásaimban, geográfus végzettségemhez hűen,
mindig felhívtam a figyelmet a terroirt befolyásoló hatásokról valamint a
talajtakaró növények tudatos használatáról, amelyek védelmet nyújtanak a
kiszáradástól, levágott szárai pedig komposztként hasznosulnak tovább. A Soproni
borvidék kapcsán gyakran aduászként húztam elő az egykori poncichterek babbal teli szőlősorait, akik nem is sejtették, milyen jót tesz a
szőlő fejlődésének ez a pillangós virágú, nitrogénkötő haszonnövény termesztése. 
A bio művelés terén
Új-Zéland a másik kedves témám, szerencsésnek mondhatom magam, amiért pár éve
körbejárhattam, ezt a gyönyörű országot. Az új-zélandi termelők jelentős része
elköteleződött a karbonsemlegesség mellet, ennek folyományaként: már
vékonyított üvegből készült palackot használnak, újrahasznosított kartonba
csomagolják a boraikat, nem beszélve a nap- szélenergia felhasználásáról.
Egyedülálló fűnyírási, trágyázási technikájuk sem mellékes, egyszerűen a
bárányokat a szőlősorok közé terelik, míg a szüretekkor megjelenő seregélyek
elűzésében a ragadozó madarak betelepítésével védekeznek.

The Whare Ra organikus borászata, Marlborugh, Új-Zéland

   

   A szakma szerint a borkészítés szempontjából a bio
művelést a biodinamizmus követi, könnyebb megértés miatt mégis megfordítom a
sort és a natúr borok világával folytatom írásom. Ugyan a natúr borok készítése során jóval szigorúbb szabályokat kell követni a termelőknek, viszont nem
követel olyan ezoterikus hitvallást, mint a biodinamika.  

A natúr bor Sütő Zsolt szavaival élve:             
     

„az a bor amihez nem lett semmi hozzátéve, és
amiből nem lett semmi elvéve”

Közismert tény, hogy a konvencionális
borkészítésnél a borászt rengeteg biológiai, kémiai (fajélesztő, must
sűrítmény, savpótló anyagok, cukor), technikai újdonság (szűrés, derítés,
fordított ozmózis) segíti, amivel nagyban befolyásolni tudja a bor minőségét,
ízvilágát. A natúr borászok ezzel ellentétben a legkisebb beavatkozással, gyakorta a természet erejére
bízzák a borok fejlődését.
Mivel hazánkban sokáig nem létezett natúr bortörvény,
borászaink ezt a területet elég tágan  értelmezték. A törvény részletes
útvesztőibe nem szívesen mélyülök el, inkább csak a főbb ismérveit emelem ki. A
bio művelésen túl, csak a növény saját vad élesztőkultúrájával erjeszthetnek,
mellőzik a szűrést, derítést, azonban kén bizonyos mértékű használatát
engedik. 
Munkásságomnak köszönhetően több natúr borásszal van kapcsolatom, így rengeteget tanultam tőlük. Személy szerint két fő csapást különítek el: a kén használókat, valamint a kén elhagyókat. A sárga por sterilizáló hatásáról lemondó termelők igazi embert próbáló kötéltáncot járnak, amiben a legapróbb hiba is végzetes lehet, így az ecetbaktériumok hamar megjelenhetnek a borban. Azt se feledjük, a vörösborok tanninjaik révén jobban ellenállnak a külső hatásoknak, a fehéreknél a hibafaktor jóval nagyobb mértékű. Ennek megelőzésére finom seprőzést, hosszú, fahordós érlelést használnak. A végletekig menők a modern vívmányok elhagyásától sem riadnak vissza. Egyesek már a traktor helyett lovakkal szántanak, a szüret során a nagyapáinknál látott régi kosaras prést veszik elő, a must pincébe jutását, a szivattyúk megtagadásával a természet adta gravitációra bízzák. A natúr borászatról szóló részt a Bükki borvidéken gazdálkodó, Sándor Zsolt szavaival zárom.

„Azt érzem, a különféle borászati segédeszközök
konzerválják, uniformizálják a borokat. Az évek során arra jöttem rá, hogy úgy
szeretném bemutatni a boraimat, mintha a hordóból kóstoltatnék.”

Sándor Zsolt, Avas-hegy, Miskolc

   

   
   A biodinamika már egy olyan szemlélet, hitvallás, ami
elhagyja a földi létet és a Nap, Hold mozgásához igazodik. Ennek kidolgozója a
19-20. században alkotó, Murakirályon született, osztrák
állampolgárságú, a kor spirituális mozgalmának egyik vezéregyénisége Rudolf
Steiner (1861-1925) volt. Elmélete szerint a Hold a vizek árapály mozgása
mellett a teljes ökoszisztémára hat. Megfigyelései alapján a holdfázisok
különbözőképpen verik vissza a nap sugarait, ezzel eltérő folyamatok zajlanak
le, így a gazdák a permetezéstől kezdve, a zöld munkán át, a palackozásig előre
kiszámított időpontok alapján végzik feladataikat.   
Talán azt, a napfordulóhoz köthető rituálét tarthatjuk a
biodinamika csúcspontjának, amikor a termelők gyógynövényeket (pitypangot,
macskagyökeret, cickafarkot, kamillát stb.), szerves trágyát, különféle
ásványokat töltenek tehénszarvba, amforába, majd elássák, illetve meghatározott
időpontban kiszedik és szétszórják őket a szőlőben, ezzel megerősítve a
növényhez, a Földhöz, a természethez kötődő hitüket. A modern kor szőlőjébe a bio, később a biodinamika irányzata az 1970-es évektől a franciaországi Beaujolais-ból indult el világhódító útjára. Majd a 21. századba átlépve fokozott gyorsasággal  terjedt szerte a földgolyón, mára pedig egyre több borászat választja ezt a holisztikus utat. Hazánkban elsőként a biodinamikus Demeter tanúsítványt (Déméter az ókori görögök termékenység és földművelés istennője) 2011-ben, Tokaji borvidéken, a Pendits Biodinamikus Szőlőbirtok és Pincészet kapta meg, azóta viszont számos termelő vallja ezt a hitvallást. Gondolok Bencze Istvánra a Szent György-hegyen, Wassmannékra Villányban, a Kristinus Borbirtokra Kéthelyen és ide sorolom a korábban már említett Egly Márkot is, aki ugyan még nem függesztheti ki a pince falára a Demeter tanúsítványt, életfilozófiáját tekintve mégis benne él. Márknak azért is köszönettel tartozom, mivel egy hosszú beszélgetés során ő tárta fel nekem a biodinamika rejtelmeit. 

Egly Márk pincéjének szentélye, Sümeg

   A cikkem végén kérdezhetnénk, hogy milyen egy
natúr vagy biodinamikus bor? Kóstolásakor ne keressük a kristálytiszta,
áttetsző színeket, a virgoncan ficánkoló illatokat, inkább elgondolkodva
mélyedjünk el az enyhén élesztős, juicos, kompótos aromavilágában, majd
próbáljuk befogadni a természetéből jövő erőket.

Kunci

200 blogos írás és a ráadás!

Másfél évtizeddel ezelőtt még álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer írásra adom a fejem. A magyar nyelv nem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé, a tollforgatás mestersége igen távol állt tőlem, az egyetemre kerülve egy-egy beadandó összehozásakor vért izzadtam, a szakdolgozatomat meg sem említve.

Boros érdeklődésem idestova két évtizede tart, szóval már az egyetemi éveim alatt is szívesen betértem a borospincékbe. Geográfus
hallgatóként a pénztárcám mértékétől függően pedig egyre távolabbi tájakra
eljutva próbáltam kiszélesíteni a tudásom, ami idővel a borvidékek
felfedezésével is bővült.

Sosem felejtem el azt a 2012-es decemberi túrámat, mikor Gergő barátommal térdig
érő hóban, forralt bort kortyolgatva róttuk a Budai-hegyeket, majd
szalonnasütés közben egy borblog gondolatát ültette a fülembe. Azt azért ne
feledjük el, addigra már jó néhány éve befejeztem tanulmányaimat, túl voltam
több külföldi borgyakorlaton, sőt idegen honban, germán nyelvet beszélő
országokban kerestem a napi betevőm, hogy a megkeresett jövedelmemből
utazgathassak a nagyvilágban. 


A blogra visszatérve, kezdeti
visszakozásom ellenére mégis kötélnek álltam, és 2012 decemberében megjelentek első boros beszámolóim. Ennek most már több mint egy évtizede, azóta hosszú
utat jártam be, a kezdeti görcsös mondataimon sokszor elmosolyodok, mára mégis
megtaláltam azt a stílust, ami a legközelebb áll hozzám. Azért a mondás rám is
igaz, vagyis a jó pap holtig tanul. Volt mikor abba akartam hagyni, ekkor kettő évig
egy betűvel sem bővítettem az oldal tartalmát, majd 2021 februárjában ismét írásba kezdtem. Közben Szegedre
költözve belefogtam a Szegedi borozós facebook poszt írásába is. 
Az évek alatt nemzetközi kitekintéssel is bővítettem a tartalmat, így új-zélandi,
franciaországi, olaszországi, svájci, németországi, horvátországi, ausztriai
kalandjaim sem vesztek el a múlt homályában, sőt arra különösen büszke vagyok,
hogy Soprontól Tokajig, Lentitől Csongrádig, hazánk mind a 22 borvidékéről mutattam
már be bort. 2012 decembere óta ezen a
portálon ez a 200. írásom, ami ekkora időintervallumot tekintve nem látszik
soknak, viszont a több hosszabb szünettel együtt is minden 19. napra jut egy
cikk. Mindent együttvéve talán ez azért mégsem olyan rossz arány.

2021 novemberét írtuk, mikor a
párommal a délutáni kávénkat kortyolgatva egy könyv írásának ötletével állt
elém. Hamar igenlő választ adtam, majd elővettük a Nagy Magyar Boratlaszt és
ötletelni kezdtünk. Végül 7 kisebb hazai borvidék, 14 kevésbé ismert borászára
esett választásom, hogy valami egyedi, új világot nyissak meg a borbarátok
tábora előtt. Ennek keretében jártam be Bükk, Nagy-Somló, Balaton-felvidék,
Pécs, Csongrád, Zala, Mór borvidékeinek szőlőterületeit, a 14 borászatban pedig annyit kértem, meséljenek magukról, filozófiájukról, életútjukról, majd így
született meg a 7 csepp borvidék című, jó 150 oldalas írás.

A könyv egyediségét azok az
emberek, helyek, történetek adják, amikről a nagy boros médiában szinte alig
hallani. Kérdezném, mit tudunk a Nagy-Somlói borvidék Somló hegyen túli
tagjairól, a Pécsi borvidék zászlós fajtájáról, a cirfandliról, a szegedi bor
múltjáról, jelenéről, a natúr borok világáról, a biodinamikáról, vagy a Zalai
borvidék eldugott kincseiről.

A könyv megjelenéséről hamarosan bővebb
információkkal szolgálok.

Kunci


Gondolatok egy nagy utazás előtt

Az utazás már kicsi gyermekkorom óta lázba hoz, talán ebből is adódhatott,
hogy később geográfus diplomát szereztem. A kalandvágy a mai napig elkísér és
tényleg szerencsésnek érezhetem magam,
mivel szerte a Földgolyón számos csodás helyre sikerült eljutnom. Az igazi
katarzis mégis akkor csúcsosodik ki, mikor egy régóta vágyott, sokat
hallott, olvasott, bakancslistás helyre készülök.

Most is egy ilyen út előtt állok, aminek keretében előbb Montenegrót, majd Horvátországot
vesszük célba, természetesen némi boros kitekintővel. Utamról, tapasztalataimról
mindenképpen be szeretnék számolni, hiszen a 12 nap alatt garantáltan rengeteg
élmény és meglepetés vár ránk. Be kell vallanom, a fekete hegyek országában,
Crna Goraban még nem jártam, a déli szomszédunknál, Horvátországban már igen,
azért ott is van még mit bepótolni. 

Vujnovic borászat, Hvar-sziget

Két éve történt, mikor egy hirtelen döntés
után autóba ültünk és Bosznia-Hercegovinát átszelve a Makaraskai riviéra déli
részéig meg sem álltunk. A magasba törő Biokovo-hegység fehér sziklái, a
türkizkék tenger, a mediterrán fenyvesek, leanderek, fügefák tömkelegei, az
olajfa ültetvények, a kabócák éneke életem egyik legnagyobb élményét adták.  A szállásunk teraszával szemben az a Peljesac-félsziget
húzódott, ahol 1961-ben az egykori Jugoszláviában a Dingac-dűlőben létrehozták
az ország első eredetvédett szőlőterületét, aminek a fő fajtája a zinfandellel
közeli rokonságban álló plavac mali.  Sajnos
akkor még nem sikerült eljutnom a meredeken, tenger fölé magasodó, impozáns
látványt nyújtó, sziklás ültetvényre, de ez az álom most megvalósulni látszik,
ugyanis utunk orebici végállomásától 20-30 km-re fekszik a dűlő.  
Borászati szempontból az alig 4500 hektár szőlővel bíró Montenegrót se
becsüljük le, hiszen számos kincset tartogat a borok szerelmeseinek. Elég csak
megemlíteni a helyi nyelven fekete lónak hívott vranac-ot.  Aki már kóstolta borát, az jól tudja, a fajta egyszerre
három égtáj jellegzetességét hordozza magában, markáns savai az északot,
borsos, ánizsos fűszerei a mesebeli keletet, robusztus, tanninos teste, sötét
színe, a mediterrán délt, mindenek tetejében együttes komplexitása pedig
meglepheti a nyugati fajtákon nevelkedett borrajongókat. 
Ebben a hegyekkel szabdalt, mediterrán tengerparttal rendelkező csöppnyi
országban azt a Plantaze borászatot szándékozunk meglátogatni, amely 2310
hektáros területével, több mint 10 millió szőlőtőkéjével a kontinens egyik
legnagyobb saját szőlőültetvénnyel rendelkező birtoka. Mivel már korábban Plantaze borászatból
vranac-ot itt, Dingac dűlőből plavac mali-t itt mutattam be az oldalamon, ezért most
egy új őshonos montenegrói fehér fajtát a krstac-ot /szláv nyelven kereszt/
bontok fel a nagy utazás előtt. Nevét a
kereszt formájú fürtjéről kapta. 

2021-es bor, erőteljes mély,
citrosokkal teli, barackos, diós, mézes, virágos illatokat áraszt. Intenzív savai
mögött telt, kerek, mézes, érett barackos, enyhén körtés, kesernyés aromavilága
bújik meg, aminek meszes, ásványos karaktere hosszan érződik a torkomban. Nem egy finoman kidolgozott bor, mégis hatalmas meglepetést okoz.  5 pont

Kunci


2025 ©
barefoot web design