• Skip to main content
  • Skip to footer

bor földrajz

Jussunk dűlőre

  • Blog
  • Magamról
  • Szolgáltatások
  • Kapcsolat

barefoot

Feb 07 2024

Egy kis Cava történelem

 

   Már régóta
nagy álmom volt, hogy eljussak Sant Sadurni d’Anoia-ba a buborékos világ
egyik központjába. Mivel 30 km-re található Barcelonától, így a kirándulásunk
során, semmiféleképpen sem szerettük volna kihagyni ezt az alkalmat. A 12000 fős
települést a Cava-k Mekkájának is hívhatnánk, hiszen a városban szinte mindenki
közvetve, vagy közvetlenül érintett benne. 85 pezsgőpincészetben érlelik ezt a
nemes italt. Ezt az információt már Németh Ágitól tudom, (magyar Decanter,
később a Vince főszerkesztője) aki már évek óta ott él sőt, még egy riportot is
készíthettem vele, ezért a következő írásaimat se hagyjátok ki. 🙂

Barcelonából
kereken egy óra alatt értünk vasparipával Sant Sadurni d’Anoia-ba, majd a
vasútállomással szemben egyből a 
Freixenet Pincészet impozáns épülete fogadott minket. Mi
nem oda, hanem a városon túl fekvő Agusti Torello Mata-hoz tartottunk. Mivel
busz nem volt, így maradt a két lábunk. A várost elhagyva szépen megművelt, öreg
gyalogtőkés szőlősorok mellett haladtunk. Még csak januárt írtunk, meglepetésünkre itt-ott már zöld levélhajtással is találkoztunk. 

   Mielőtt
a pincészeti látogatásunkról írnék, néhány mondatot említenék a világ harmadik
legfontosabb buborékos italáról a Cava-ról, amiből évente 250 millió palackkal
készítenek.
A
sztorim 1551-ben indítom, ugyanis ekkor alapították a Codorniu
borászatot. A következő mérföldkő 1659-ben Anna Codorniu és Miquel Raventós
házassága, ezzel a lépéssel két nagy borászati hagyományokkal
rendelkező család több száz évre egyesült. Kétszáz évvel később, az 1860-as
években Josep Raventós Franciaországban szerzett gyakorlatot. Ekkor ismerkedett
meg a pezsgőkészítéssel, majd hazatérve merészet gondolt és 1872-ben 
macabeu,
xarel-lo, parellada fajtákból elkészítette az első pezsgőjét. Ugyan, nem ez
volt Spanyolország első buborékos itala, a Cava nevet is csak 1959-től
használják, viszont az 1872-es dátumot a spanyol buborékos kultúra
sarokkövének tekinthetjük. 
Az út hosszú és nehéz volt. Az 1972-ben létrehozták
D.O. Cava erdetvédelmet, majd 1986-ban az EU elődjébe, az EGK-ba belépve
lehatárolták azokat a területeket ahol Cava készülhet. Ezzel nem csak 
Penedès-ben,
hanem az ország négy régiójának (Comtats de Barcelona
, Levante,
Ebro-völgye, Vinedos de Almendralejo) 159 településén, Méthode Traditionelle,
vagyis palackos érleléssel állítják elő a termelők ezt a buborékos italalt. Még
ugyanebben az évben a két nagy több száz éves családi egyesülés felbomlott, így
született meg a Codorniu kapujával szemben a Raventós i Blanc Pezsgőpincészete. 


   Az ottlétünk során a Raventos i Blanc-t valamint a Codorniu-t is szívesen meglátogattuk volna. Mint kiderült, a Raventos i
Blanc-ba egyszerű halandók nem nagyon jutnak be, aznap pedig a Codorniu-ban meg
nem volt angol csoportvezetés. Mi mégis megpróbálkoztunk vele. A kapuja
tárva-nyitva volt, kóstolótermébe belépve, szinte a lépteimtől kongott a
hatalmas terem. Emberek után nyomozva egyik helyiségből a másikba jutva
jószerivel, már csak a földalatti érlelő pince labirintusába nem toppantam be. 

   Különös
tény, hogy szerte az országban érlelődnek a Cava-k, a 90-95%-a mégis 
Penedès pincéiből kerül
 ki. Ezen belül a Freixenet 136 millió (ezzel a világ legnagyobb
pezsgőpincészete), valamint a Codorniu 50 millió palackjaikkal toronymagasan uralják
a piacot. Ahogy máshol, úgy ott is voltak a tömegtermelésnek ellenzői, így 2014-ben néhányan kiléptek a D.O. Cava-ból és megalapították a magasabb minőséget
jelentő 
Clàssic Penedès-t. Egyeseknek még ez sem
volt elég, így 2017-ben szintet emelve megszületett a Corpinnat, ami egy
lehatárolt termőhely legmagasabb kategóriáját jelenti a 
Penedès
-en belül. 

   A
23000 hektáros borvidék termésének nagy részéből Cava készül, néhányan azért
csendes borok előállításával is foglalkoznak. Az előtérben fekvő Montserrat-hegység
megvédi a szőlőket a Pireneusokból jövő hideg légáramlatoktól, a termőterületek 200-800 méter magasságig húzódnak, amik a tenger felől jövő forró tengeri
légáramlatokat hűsíti. Az évtizedek során a három fő fajtái (x
arel-lo, parellada és macabeo) főleg chardonnay, trepan, garnacha, pinot noir ültetvényekkel
egészültek ki. Az utóbbi kettőből rozé is készülhet. Amúgy xarel-lo a savakat,
a macabeo a robusztus testet adja. Sajnos mára a parellada sokat veszített az
értékéből, ami alapvetően a fineszért felelt.

Written by barefoot · Categorized: blog · Tagged: Anna Codorniu, Cava, Clàssic Penedès, Codorniu, Corpinnat, Josep Raventós, macabeo, parellada, Penedès, Raventós i Blanc, Sant Sadurni d’Anoia, Spanyolország, xarel-lo

Feb 03 2024

Barcelona “árnyék” borbárjában!

 

Még otthon, az út tervezése során fedeztem
fel a szimpatikusnak tűnő Zona d’Ombra borbárat, ahova néhány pohár bor
erejéig mindenképpen be szerettem volna térni. Ugyan, a nevének eredetéről
(árnyékzóna) semmit sem tudok, viszont a Gótikus negyed egyik legeldugottabb csücskében
fekszik. Csak hosszú keresgélés után találtuk meg a labirintusnak tűnő
utcákban. 

A kóstolásra vonatkozóan komolyabb koncepcióm nem volt,
inkább a meglepetés erejére bíztam magam. Az évek során azért némi jártasságot
szereztem a spanyol borok terén, az ismeretlenségi tényező mégis nagyobb súlyt
nyomott a latba. Voltam egy nagyobb szupermarketben, ahol négy, 10-15
méteres hosszú soron, csak helyi borok sorakoztak. Matsu-t, Lopez de Haro-t, egy
nagyobb nevű sherry-t, cava-t, még el tudtam helyezni a fejemben, a több ezer
tétel között mégis hamar elveszettnek éreztem magam. A hangulatosan kialakított
borbár 20-25 nyitott palackjából, két fehér és két vörös került a poharunkba. 


Pazo Senorans, albarino 2022 
Elsőként Rias Baixas borvidékéről, a Pazo Senorans
2022-es albarino-ra esett a választásunk. A 22 hektáros családi pincészet
Spanyolországban egy igazi ikon. Minden 1979-ben kezdődött, mikor Marisol Bueno férjével Javier Mareque-vel megvásároltak egy 8
hektáros birtokot. Eleinte csak szőlőt termeltek, majd 1989-ben letöltötték az
első palackjaikat. A legfontosabb fajtájuk az albarino, aminek világszintű
népszerűsítéséért Marisol Bueno oly úttörő munkát hajtott végre, amivel
kiérdemelte az albarino királynője (Gran Dama, de Albarino) elnevezést. Ez a
pincészet egyik reduktív alapbora, amit közel fél évet finomseprőn érleltek.

Enyhén citrusos, édeskés illatában a
fehér húsú gyümölcsös jegyek, zöldes reflexekkel keverednek. Számban, közepesen
telt, kerek ízek fogadnak, amiben a savak szépen belesimulnak a lágyabb érzetű
testbe. A bor fehér eper, alma, barack, hámozott mandula aromavilágához, keserűen édeskés lecsengés társul. 5 pont 


Bodega Castelo de Medina VS, verdejo 2021 
Mivel nagyon szeretem a verdejo-t, ezért
semmiféleképpen sem szerettem volna kihagyni a Castello de Medina 2021-es VS
tételét. A Rueda szívében található, 180 hektáros borászatot 1996-ban alapították.
A bor hat hónapos, reduktív seprőn tartás mellett, 3 hónapos, kis francia hordós érlelést is kapott.

Intenzív illatok szállnak a pohárból. Vágott
fű, citrusok, zöld fűszerek, a hordó pirítós aromáival megáldva. Jó közepes, enyhén olajos teste, alma, barack, fehér bors ízekkel bír. Idővel, előtérbe kerülnek a barrique vaníliás, pirítós, fűszeres jegyei. A savai kortyról, kortyra
folyamatosan lágyulnak, a fa érdes, enyhén keserű világa azért húz a
számban. – 6 pont 

Bodega
Querion, Mi Lugar 2019 
Gabriel Pérez, Bodega Querion alapítója
jócskán meghaladta a korát. Mikor az 1980-as években a termelők vágták ki a
szőlőket, ő Rioja magasabb, elfeledett, elhanyagolt területeire vonult és
szőlőtelepítésbe kezdett. Mára beváltotta az álmaihoz fűzött reményeket, borai
pedig nemzetközi szinten is elismertté váltak. A Mi Lugar 2019-es Gran Reserva nem egy könnyű tétel.

A 90% tempranillo, 10% garnacha házasítása egy
olyan igazi, vérbeli Rioja, ami a nagykönyvben meg van írva. A 600-650 m
magasról szüretelt alapanyagból készült bor, sűrű és intenzív illatokkal indít.
Érett áfonya, szeder, csoki, kókusz, vanília aromákat érzek az orromban. Vastag,
nagy testében a hordó még enyhén húz, mögötte azért megmutatkoznak a fekete
bogyós gyümölcsök. Nagysága ellenére még mindig frissnek mondanám. Épp csak most lép a felnőtt korába. Végtelenül hosszú lecsengésű. 7 pont 

Zona d’Ombra, Solá natural 2021 
Végére egy Priorat-ból
származó 2021-es natúr tételt hagytam. Egyszerűen csak a kíváncsiság vonzott,
hogy az ottani természetes borkészítők mire képesek az ország egyik legjobb
termőterületén. A bort amúgy a Solá Classic borászatban külön a borbár részére készítették.

A garnatxa, negra peluda, carinyena
házasításának illatában egyből érezhető a kén mellőzése. A visszafogott illatok
mögött szeder, meggy, fekete bors, csoki bújik meg. Ízében a csersavak még
húznak, mégis lágy, fekete gyümölcsös aromákkal bír. A közepes testű, élénk
savakkal bíró nedűt, a frissen kicsavart gyümölcsléhez tudnám hasonlítani, amiben
az erdei bogyós gyümölcsök jönnek elő. Azt kell mondanom, az eddig kóstolt
natúr borok közül a jobbak közé tartozik. 5 pont 

Kedden jövök a Cava-k világával! Folyt. köv.

Kunci

Written by barefoot · Categorized: blog · Tagged: albarino, Barcelona, Bodega Querion, carinyena, Castello de Medina, garnacha, Pazo Senorans, Priorat, Rias Baixas, Rioja, Rueda, Spanyolország, tempranillo, verdejo, Zona d'Ombra

Jan 31 2024

Barcelona csoki utcájában

 

Még az első nap, a szállásunk elfoglalása
után, belevetettük magunkat az esti Barcelonába. Hiába írtunk januárt, ez a
mediterrán életérzésen semmit sem változtatott. Az emberek 6-7 óra körül
beindultak és mindenfele tömött sorokkal találkoztunk. 

La Rambla

– Kérdezném, ha most is majd teltházas nyüzsgés van, akkor mi lehet turista szezonban?

Előbb a híres sétálóutcájával, a La Rambla-val
barátkoztunk, ahol gázmelegítőkkel ellátott, sátor alá bevitt éttermek,
souvenir és fagyi árusok vártak minket. Számomra az utóbbi elég hihetetlen
volt, mégis csak a tél közepét tapostuk. Meglepetésünkre voltak olyanok, akik
sorba álltak a hideg tölcséresért. Ezt követően befordultunk a város egyik legősibb,
zegzugos részébe, a Gótikus negyedbe, aminek alapjait Barcino néven a rómaiak
tették le. Állítólag, még egy római falmaradvány is fellelhető. A sikátorokkal
teli sötét utcákban nyüzsgő, élettel teli világot találtunk. Szinte minden
kapualj alatt ajándék és művészeti boltok, tapas bárok, sonkások, sörözők
sorakoztak. Ugyan nem vagyok a művészetek, építészetek nagy rajongója, a
magasba meredő, gyakorta sötétbe boruló, díszített homlokzatokat mégis
megcsodáltam. Ekkor már éreztük, hogy a következő napokban Barcelona rengeteg
érdekességet fog még nekünk tartogatni.

A Carrer Petritxol-ba, a „Csoki utcába”
tartottunk. Még az út tervezése során párom felfedezte ezt a helyet, ami sokak
szerint a város legautentikusabb utcája, szóval vétek lett volna kihagyni. Sajnos,
nevének eredete a mai napig tisztázatlan, mivel több mint 500 éve, a csokoládé
megjelenése előtt is így hívták. Valószínűleg egy ott lakó férfiról kapta. Egy
biztos, a 17. században már megalakultak az első xocolateries-ek, csokoládémanufaktúrák,
az évszázadok során, pedig a művészek is egyre-másra birtokba kezdték venni.
Számos galériája közül a Sara Parés 1884 óta működik, amiben 1901-ben Pablo
Picasso megtartotta első kiállítását. Az utca külön érdekessége, hogy 1959-ben, Barcelonában
elsőként ott szedték fel a járdákat és tiltották ki az autóforgalmat. 

Granja La Pallaresa

Mi, az 1947-ben nyílt autentikus Granja La
Pallaresa-ba tértünk be churros-t enni. A churros egy közkedvelt spanyol, olajban sütött, égetett tésztaféle, amit sűrű forró csokiba mártanak. Ugyan, az
ensaimada (kelt tésztából készült péksüti) választéka is nagy volt, a vendégek
többsége mégis, az autentikus churros, forró csoki párost rendelte. A tömött
helyen a magasba emelt tálcákkal a pincérek játszi könnyedséggel
manővereztek a fülsüketítően trécselő asztaltársaságok között. Itt rendesen
beleszimatolhattunk a helyi életérzésébe. Az lehet, hogy a város első számú
ilyen helye, a pultost mégsem zavarták a modern gasztronómia szabályai. A 10-15
cm hosszú tésztákat kávéscsésze alátétre pakolta, majd a csészébe egy hatalmas
fazékból merőkanállal merte a mindenfelé folyó, sűrű masszát. Ebből a csészénk
oldalára is bőven került. Meglepetésünkre, nem volt édes, mégis szinte a
rosszullétig telített minket. Igazi, maradandó élményben volt részünk. Folyt
köv.

Kunci

Written by barefoot · Categorized: blog · Tagged: Barcelona, Carrer Petritxol, churros, Granja La Pallaresa, kultúra, La Rambla, utazás

Jan 28 2024

Glass of Jazz Big Band Szeged

 

Közel három éve annak, hogy
Szegedre költöztem, ezzel kiestem a főváros dúsgazdag boros piksziséből és
időbe tellett, mire újra összeszedtem, kiismertem magam a számomra idegen
helyen. Budapest boros életéhez képest, itt minden szűkebb, kisebb választékban
található, a malmok is lassabban őrölnek, mára azért bátran kijelenthetem,
Csongrád-Csanád vármegye székhelye hazánk egyik legmozgalmasabb vidéki boros
központjává fejlődött. 
Ez minek köszönhető? Szerintem
a hely szellemének. Több nemes borászunk, szakírónk itt született, tanult, ők
meg nem feledték a város borra nyitott lakosságát. Mellékesen említeném,
Szegeden rendezik hazánk legnagyobb kültéri, vidéki boros rendezvényét a Szegedi
Borfesztivált, ősszel több mint 100 pincészet képviseletében ott a Bortér, közben pedig rendszeresen borkóstolóra, borvacsorákra járhatunk. Azt kell
mondanom, az évek során baráti körökben, fű alatt, elég komoly boros szaktudás
gyűlt össze.


Tavaly tavasszal Dávid Dániel, a Cult in Glass alapítója felhívott egy
munkaajánlattal. A felkérésre hamar igent mondtam. Nagyot álmodva,
szülővárosába is el szerette volna hozni a Budapesten már népszerű Glass of
Jazz sorozatát. Néhány hónappal később a Hági Udvarban szinte robbanásszerű
sikert aratott a rendezvényével. Több mint 15 borászat, kiállító és 300 vendég
vett részt rajta. Azóta, az ősz folyamán elindítottuk a Folyékony Filmkockákat,
a Lame Tastinget, sőt, áprilisban egy magasabb fokon, a gasztronómia
bevonásával kezdjük a Social Wine Tasting-et!  

Dani, a nyári eseményen
felbuzdulva januárban a Hungiban megrendezte a Tisza-parti város legnagyobb
téli boros eseményét, amit Glass of Jazz Big Band Szegednek keresztelt el.
Bevallása szerint a munkássága során ennyi kiállítót és embert még sosem hozott
egy kalap alá. A gasztronómiai standok mellett hazánk 13 borvidékének, majd 20
borászatából válogathattunk. Persze, a szegedieket sem kellett félteni. A délutáni
16:50-es kapunyitásnál már hosszú sor kígyózott a bejáratnál. 
Mivel júliusban aktívan
végigdolgoztam az estét, kóstolóra nem igazán maradt időm, így most a vendégek
közé vetettem magam, hogy a pult túloldalán ismerkedjem az isteni nedűkkel. Számításaim
szerint 80-100 bor sorakozott fel. Nézzünk, számomra néhány érdekesebb tételt. 


Borbemutatóm a
Balatonboglári borvidék, Katona Borházának 2022-es semillon-ával kezdeném. A Loire-menti
fajtáról mindenképpen tudni kell, a határinkon belül mindössze 21 hektáron
termelik (fele annyit, mint a kéknyelűből), szóval egy igazi kuriózum a hazai
borpiacon.  
Halványsárga színe mögött
virág, citrus, alma, barack, zöldfűszer, csöppnyi körte illatok áradnak.
Közepes testében, kellemes savak és friss, fehér gyümölcsös aromák keverednek.
Mindezt némi maradékcukor teszi kerekké. Lecsengésébe egy enyhe keserű íz is
beleszorul. Tiszta, jó savú, hibátlan bor. 5 pont
 

Kamocsay Ákosról rengeteget
lehetne mesélni. Az a borászunk, aki nem csak itthon, hanem Angliában is beírta
magát a bortörténelembe. Hazai szinten a jó ár-érték arányú borai tényleg megsüvegelendőek.
A Hilltop Kamocsay szortimentjéből egy olyan 2022-es tételre esett a választásom, amit mindössze
46 hektáron termesztenek a borvidéken, viszont évről évre kiválóan teljesít. Ez
az olaszrizling. Örülnék neki, ha a jövőben az ottani termelők nagyobb szerepet
szánnának neki. 
Fehér gyümölcsös illata
mögött, kerek test és jó savak bújnak meg. Kicsit hasonlít a horvát
grasevina-hoz, a hűvösebb jellege azért magában hordozza a neszmélyi karaktert.
Az enyhén olajos, némileg vaníliás ízekkel bíró borból, a keserű lecsengés sem
hiányzik. -6 pont 

A Belward chardonnay-ra voltam igazán kíváncsi. Sajnos, a régi már elfogyott, az új meg
a tartályban érlelődött. A Pécsi borvidék kapcsán talán a cirfandliról illene írnom,
viszont a 2023-as évjárata még gyermekkorát éli. Meglepetésemre, rábukkantam
egy 2021-es rajnai rizlingre. Szabó Zoli óta pedig jól tudjuk, hogy hazánk déli
fertályán mekkora lehetőség rejlik benne. 
Citrusos, enyhén érett
fehér gyümölcsös aromáiban szépen kezd húzni a petrol. Közepes testét alma,
szőlő, körte ízek teszik változatossá. Savai nem túlzóak, mégis uralják a bort,
aminek a végét néhány gramm cukor kerekít le. Nem egy nagyágyú, inkább elegáns
és jó ivású. -6 pont 

Mátrában vörös fronton
kékfrankosban az erő, ezt a gyöngyöspataiak már bebizonyították, fehérben
viszont még mindig keresik önmagukat. Ludányi Gábor, a GoBri Pincészet megalkotójánál talán az utóbbi is körvonalazódni látszik. Ő az osztrákok
csodaborában, a zöldvelteliniben hisz. A 2019-es SKR egyszerűen lehengerelt. 
Kora ellenére, vastag,
lendületes illatok szállnak a pohárból. Herbális, zöldbfűszeres, vágott füves
aromáihoz, mézes, érett almás, barackos ízek társulnak. A jó savakkal bíró,
nagy, kerek testében, az illatában érzett jegyei mellé, fehér bors, vanília ízek
társulnak. Hatalmas meglepetés! -7 pontot! 

Anno, Gál Tibor az Egri
borvidéket Magyar Burgundiának nevezte el. Azóta Eger ismét Eger lett, az azért
biztos, a chradonnay jól érzi magát az ottani területeken. Ennek kapcsán
mutatnám be a 2022-es Havas & Tímár chardonnay-t, amit garantáltan nem a nagyi
spájzának hátsó polcáról varázsoltak elő. 

A kilenc hónapot, első és
másod töltésű, 500 literes hordóban érlelődött borban egyszerre tetten érhetők
a fás, fűszeres, pirítós vaníliás elemek, mögötte meg gyönyörűen adagolja a
krémes, almás, barackos ízeket. A nagy testű, torkot fűtő, magas alkoholú, jó
savgerincű tételnek a maradékcukra nyújt némi extrát. Erős 6 pont.


Idén, a 10. szülinapját
ünneplő, Somlón gazdálkodó Kancellár Birtok 2019-es furmintját semmiféleképpen
sem szerettem volna kihagyni a sorból! Nem csak azért, mert február 1-én
ünnepeljük a fajta világnapját, hanem egyszerűen magában hordozza mindazt, amit
azon a bazalt vulkánon termett furmintnak kell. 
Krémes illatában citrus,
birs, körte, csonthéjasok, érett fehér gyümölcsök találhatóak. Itt-ott, pici
mézzel meghintve. Hatalmas testében, ásványokkal átitatott markáns savak,
harapnivaló, érett fehér húsú gyümölcsök fogadnak. A nedű vastagon folyik le a
pohár falán. A lecsengésében vaníliás, csonthéjas kesernye is rejtőzik. 6 pont 

Növényorvos, aki a jobb minőség érdekében a feleségével kiköltözött a szőlőbe? Ő nem más, mint Keller István, a Szekszárdi borvidék Porkoláb-völgyének egyik új lakosa, a Caldamentum Szőlőbirtok megalapítója. Három faja tájközül a 2021-es cabernet sauvignon-nál szisszentem nagyot. 
Igaz, még érződik az erősebb hordóhasználat csokis, kávés jellege, azért a gyümölcsök is megmutatják arcukat. Fekete szeder, fekete ribizli, szilva, itt-ott vaníliával megáldva. A nagy, robusztus bor fa adta kávés jegyei mögött, fekete borsos, szilvalekváros, fűszeres, aromák kezdenek kialakulni. Hosszan érlelhető, pályájának elején járó tétel. +6 pont 

Egykoron Michael Broadbent
megmondta a tutit, vagyis a cabernet franc a villányi szőlősorokon megtalálta
az új hazáját. Ez majd negyed évszázada 2000-ben történt, sajnos az ottani
termelők lassan kapcsoltak, mára mégis alakulni kezd valami. A rendezvény talán
legjobb borára is ebben a körben leltem rá. 
Azt hiszem, a Streit Zágonyi Borászat,  2018-as Premium Villányi Franc borára legalább annyira büszke lehet,
mint az egykori elődre, a hadvezérre Zágonyi Károlyra. 
Egyszerre tömény,
harmonikus, amiben a hordó uralkodik, mégis teret szorít a gyümölcsöknek. Kávé,
csoki, fekete bors aromái mellett, szépen jönnek a fekete szeder, szilva,
fekete ribizli jegyek. Hatalmas testében bőven elfér a magasabb alkohol, amiben
szilvába áztatott, keleti fűszerekkel meghintett cognak-ot is felfedezek. Végtelenül
hosszú lecsengésű. Nagy életút előtt áll.
 
7 pont

Kedves Dani, köszönjük
a rendezvényt!

Kunci

Written by barefoot · Categorized: blog · Tagged: Belward, Chardonnay, Glass of Jazz, GoBri, Havas&Timár, Hungi, Kamocsay Prémium, Kancellár Birtok, Katona Borház, mátrai borvidék, olaszrizling, rajnai rizling, semillon, Somló, Szeged, zöldveltelini

Jan 23 2024

Télből a tavaszba! Indulás Barcelonába!

 

Január 14-én éjszaka kinn röpködtek a mínuszok, az autónkra vastag dér
rakódott, az óránk pedig fél háromkor csörgött. Mindezek ellenére, a kötelező kávénk
után szemünkből hamar elszállt az álom. Tudtuk, néhány órával később, egy
kedvesebb klíma és egy új világ fogad minket. A katalánok fővárosába,
Barcelonába indultunk.

Reggeli fényáradat és a Balaton

Kis kocsinkkal az éjszakai sötétségben szinte faltuk a kilométereket.
Ferihegyre érve a becsekkolás olajozottan működött, így a beszállás előtt picit
szusszanni tudtunk a rapid reggelt követően. Épp csak elrugaszkodtunk a nagy
gépmadárral, alattunk a Balaton körvonala rajzolódott ki, miközben a felkelő
Nap első fényei kékes, lilás, narancsos árnyalatba borították az eget. Csodásabb
kezdetet nem is remélhettünk volna. Sajnos, innentől a landolás pillanatáig a
felhők vették át az uralmat, azért az utolsó percekben mégis, néhány képkockát
megpillanthattunk a Földközi-tenger aprónak látszódó, fehérre festett tarajos
hullámaiból. A reptéren viszonylag gyorsan átverekedtük magunkat és egy HÉV
szerű elővárosi vonattal indultunk az ismeretlenbe, amit később, a sűrűn
átszőtt metróhálózatra cseréltünk. 11.80 Euróért egy olyan tízes gyűjtőt
vásároltunk, amiből egy jegyet maximum háromszori átszállással, 75 percig
használhattunk. Minden elektronikusan működött. A kapuknál egyszerűen csak csippantani kellett, majd mehettünk. Az ottlétünk alatt a város
tömegközlekedéséből egyedül a földalattit vettük igénybe, de ez is bőven elég
volt. 12 vonalának, 166 km-én, 198 megállót számolhatunk össze. Halkan említeném,
a fővárosunk metrójának 39,4 km-én, 52 állomás található. 

Arc de Triomf

A föld alá merülve ért minket az első kisebb sokk! Úgy éreztük, mintha egy
Európán túli harmadik világi országba csöppentünk volna. Az egykori gyarmatokról
valamint, az arab, fekete afrikai országokból bevándorolt népek keveredése
hirtelen meghökkentett mindkettőnket. Félni nem féltünk, az olvasottak,
hallottak alapján a tolvajok elleni félsz mégis gyorsan óvatosságra intett minket.
Ez akkor csúcsosodott ki, mikor egy gyerekseregből álló arab család egyik
lurkója nyúlkálni kezdett a kabátzsebem felé. Szerencsénkre figyelmes anyuka hamar
kapcsolt és bocsánatot kérve húzta el a fiát. Az öt napunk alatt más incidens nem történt velünk, a kultúrsokk akklimatizálódását pedig hamar megugrottuk. A másik
érdekesség a metró alagút mennyezetén rögzített sín, ahonnét az áramszedők a
számukra fontos energiát nyerik. 

A városlátogatást a Ciutadella Park előtt lévő, a párizsi Diadalívhez
hasonlító, Arc de Triomf kapuján áthaladva kezdtük. Ott, egy autómentes,
művészekkel, gyerekzsivajjal teli, pálmafákkal szegélyezett, napsütötte
sétálóutcán találtuk magunkat.
 Az utca végén lévő park egyszerűen maga volt az édenkert. Épp csak január derekát karcoltuk,
a szabadban virágzott a japánbirs, narancsok, mandarinok sárgállottak a fákon sőt,
fűtetlen pálmaházban egy pici ananászt is felfedeztünk. Fiatal párok
csónakáztak a kis tavon, vadludak úszkáltak a vízben, a helyiek meg egy kör
alakú színpadon latin táncot roptak. Ekkor már delet kongattak, gyomrunk
biológiai órája sem bírta tovább. Levonultunk a kikötőbe, ahol az egyik étteremben
kalóriával vérteztük fel magunkat, utána pedig sütkéreztünk a ringó vitorlások mellet
egy padon. 

Barcelona Aquarium

A tumultus elkerülése miatt belépőjegyeinket előre, online vásároltuk, így
mire kettőt ütött az óra, átléptük az tengeri akvárium bejáratát. Ott, egy olyan
víz alatti világ várt ránk, aminek látványát hosszú lenne felsorolni. Többek
közt láttunk mini cápakeltetőt, több méteres kifejlett példányait, murénát,
ráját, tokhalat, csikóhalat. A legnagyobb show-t talán a magukat produkáló
pingvinek adták. A látogatás végeztével már eléggé megpilledtünk. Ne feledjük, fél három óta talpon voltunk, így a szállásunkra utaztunk, hogy némi pihenő után belevessük
magunkat az esti Barcelonába és az első borkóstolóba. Folyt köv.

Kunci

Written by barefoot · Categorized: blog · Tagged: Arc de Triomf, Barcelona, Barcelona Aquarium, Ciutadelle Park, Katalónia, Spanyolország, utazás

  • « Go to Previous Page
  • Page 1
  • Page 2
  • Page 3
  • Page 4
  • Page 5
  • Interim pages omitted …
  • Page 50
  • Go to Next Page »

Footer

Kapcsolat

borivóknak való…

  • A Borrajongó
  • Borgőz
  • Borkóstoló
  • Pécsi Borozó
  • Táncoló medve
2025 ©
barefoot web design