bor földrajz

Jussunk dűlőre

barefoot

Bonterra Viognier 2008, California

2008 Bonterra Viognier Mendocion County – Lake County Bonterra Vineyards California 14%

A Viognier név mindig az észak Rhone völgyében fekvő szőlősorokat juttatja eszembe.
Szerintem ez a fajta bölcsője. Sötétebb szalmás színe valami szokatlant sejtet. A pohár szájából különleges illat árad orromba. A sárgabarack, méz, kevés vanília és birs teljesen szokatlan az általam megismertekhez képest. Sok minden a barrique-ra utal, de később megtudva nem az, csak igazén érett szőlőszemekből készült.  Ízében az egzotikus gyümölcsök mellé mandula édeskés aromája társul.
2008-as bor lévén van benne egy kis pezsgősség, ami még intenzívebbé teszi.
Különleges illatfelhőjét megszagolva, ízétől kicsit többet reméltem, azért mégis bármikor el tudnám kortyolgatni.
Ázsiai ételek remek kiegészítője lehet. Hosszú gyümölcsös lecsengéssel rendelkezik.
17,5 pont
kunci

Kis borföldrajz – VinTour de France II. /Hermitage/

Hermitage

Jó fél óra utazást követően végre ott állhattam az áhított
településen, a Syrah fővárosában. Sok év álmodozása, és erőfeszítése meghozta
gyümölcsét. A vonatról leszállva egyből megpillanthattam a szemközti meredek oldal
134 hektárnyi külön származáshelyű Hermitage termőterületét. Végre! Most már
élőben is láthatom a világ leghíresebb Syrah szőlődombját.
Kilátás Hermitage vasútállomásáról

A városka sok tengerentúli nagy karriert elérő Syrah bornak
lett névadója. Ezt a „marketingeszközt” először Ausztrália használta ki, később
Kalifornia és Dél-Afrika mesterei sem hagyták ki. A későn eszmélő helyiek
azonban kemény munkájuknak köszönhetően visszanyerték régi hírnevüket. A
tanninhangsúlyos konkurenciával szemben, boraik könnyebbségével,
gyümölcsösségével, próbálják felhívni magukra a figyelmet. El kell mondanom nem
is akárhogyan.
Délben, épp sziesztaidőben toppantam be, így minden zárva
volt, a városka békésen pihent. Mit kezdhet magával ilyenkor egy jó geográfus?
Természetesen felfedező útra indul. Öt perc múlva már az euró milliókat érő
szőlősorok teraszain bóklásztam. Ez a bor alfája, itt kezdődik minden.
Megvizsgálhatjuk a talajt, dűlők kitettségét, szőlőművelés alapjait. Túrám
során a leghíresebb pincészetek óriás feliratai mellett haladtam, amelyek már
több kilométer távolságról jól láthatóan hirdetik magukat. A műfaj kedvelőinek
Paul Jaboulet Aine, vagy M. Chapoutier nevei ismerősen csenghetnek.
A tőkék között szökdelve hamar megértettem mi is annyira
különleges e területben. A két fal közé zárt Rhone völgye itt nyílik meg a
dimbes-dombos Provance felé, ahol a szőlőtőkék élvezhetik a Côte d’Azur
felől jövő meleg levegőt, viszont a 200 km-re lévő tenger felett érkező forróságától
még védve vannak. Ez lehet az itteni borok titka. Na meg a több száz éves
hagyomány.
A Hermitege dombjának tetején
Kétórás barangolást
követően, izzadtságtól verejtékezve tértem be kiszemelt pincészetembe, M.
Chapouiter birodalmába.  A világhírű 160
ha-os birtok egy igazi profi nagyüzem. Így egyszerű kisturistaként exlusive
pincelátogatásról szó sem lehet, helyette a betévedő borbarátok egy erre
speciálisan kialakított helyen sommelierek vezetésével ízlelhetik a szebbnél
szebb italokat. Én is ezt tettem. Belépve poharat kaptam, és már számban pörgethettem
a kért bort. 
Kóstolt boraim
A kóstolandó palackok láttán egyből lázba jöttem. Olyan nagyhírű
ültetvényekről származtak, mint Saint-Joseph, Crozes-Hermitage, Cote Rotie.
Befejezésként meglepetésemre egy 2007-ben Hermitages dombján szüretelt Sizerane-nel
kedveskedtek. Még háromnegyed év elteltével is számban érzem csokis-borsos-fűszeres
ízét.  Sajnos – legalábbis az én zsebem
felől nézve – a borok kifinomultsága és minősége az árcédulákon is jócskán visszaköszön.
Hát igen! A minőséget, egyediséget mindig vastag pénztárcára tervezték. Ennek
ellenére a kóstolást befejezve egy ízletes palack gazdagította hátizsákom.
Mediterrán hangulatú városka!
A következő pár órámban csak sétálgattam a mediterrán hatást
ébresztő településen. Lementem a Rhone partjára, néztem az embereket, ettem egy
finom pizzát, és próbáltam magamba szívni a hely szellemét. Majd kellemes
élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodva továbbra is délnek tartva indultam el a csúcsok
csúcsára Chateauneuf-du-Papeba…

Kunci

Chablis AOC Domaine Vrignaud 2009

Chablis AOC Domaine Vrignaud 2009 – Burgundia, Franciaország  12,5%
A Chardonnay igazi hazája Burgundia. A fajta nagy kedvelőjeként mindig szívesen kóstolom az itt készült száraz, minerális fehéreket.
Szép szalmás-sárga színe, citrusos-virágos illata, az érettséget jellemzi. Ez nem is csoda, hiszen 2009-ben készült. Nyelvemmel megpörgetve az általam megismert tüzes burgundiaktól ellentétben a gyümölcsösség jön elő. Kicsit túlzott keserűsségében a grapefruit keveredik az almáéval.

Közepes teste és lecsengése nem életem legjobb Chardonnayja, mégis szívesen kortyolgatom. Kellemes mindennapok bora.
16,2 pontot adok neki.
kunci

A borkóstolás alapjai

Az első fejezetben a borkóstolás tudományának alapjait mutatom be. Itt röviden megtudhatjuk mit kell megtanulnunk, és milyen dolgokat kell tennünk a kezdetektől fogva a profivá válás útján.

Sokan kiröhögik a sommeliereket mikor különböző ízekkel, és illatokkal illetik a borokat! Bátran ki merem jelenti, hogy ez nem a képzelet szüleménye. Szorgos munkával mindent meg lehet tanulni. Ehhez természetesen ismernünk kell a fajtákat, stílusokat, borvidékeket. Úgy gondolom, kitartásunk idővel meghozza a gyümölcsét. Nekem sem ment máról holnapra és több ezer bor megkóstolása után is van még mit tanulnom ebben a szakmában.  Aki mégis el szeretne merülni a kóstolás rejtelmeiben, annak a következőket tudnám javasolni.

Kezdőknek a klasszikus fajtatiszta borokkal való barátkozás lenne a legfontosabb. Ez az a stabil alap, amire már lehet építeni. Elsősorban ismerjük meg a poharunkba töltött ital származási helyét, borkészítési hagyományait. Olvassunk sokat! Erre sok jó újság, könyv létezik, míg az interneten napi rendszerességgel szívhatjuk magunkba a legújabb híreket.
Továbbfejlődve már kereshetjük a fajták közti különbségeket. Észlelnünk illene a bor erősségét, gyengeségét. Fő, hogy ne lógjon ki belőle semmi oda nem illő dolog. Mindig szenteljünk nagy figyelmet az illatra, színre, savgerincre, csersavra, gyümölcsösségre, alkoholra, lecsengésre. Erre az egyik borász barátom kifejezését használnám:
„A jó bor olyan mint az érett gyümölcs!”
Mindig gondoljunk erre!
Sok időt szánjunk az illataromák megismerése. A jó „szimat”alfája és omegája a szakmának. Hiányában nagy gondban lehetünk a későbbiekben. Segítségére létezik egy egyszerű mégis frappáns módszer. Borospoharakba különféle ideköthető gyümölcsöket, fűszereket tegyünk és szaglás alapján próbáljuk meg elraktározni agyunkban. Így aszaltszilvát, bodzát, citromot, málnát, spárgát, paprikát, szedret, fahéjat, friss füvet, étcsokit stb. Az illatokkal nyelvünk ízlelőbimbói is egyre kifinomultabbak lesznek. Később ezt már csak kombinálnunk kell. Nem egyszerű feladat, de mégis megéri. Másrészt az orrunk egy igen fáradékony érzékszervünk, de e gyakorlattal fejleszthetjük. Mindig legyünk kreatívak. Jobb ha többen összeállunk, és megvitatjuk az általunk érzett dolgokat. 

forrás: http://www.sfgate.com/wine/article/RIPE-TIME-FOR-FRUIT-WINE-2551791.php

Harmadik lépésként elkezdhetünk foglalkozni a cuvéekkel, barátkozzunk a nemzetközi stílusjegyekkel. Véleményem szerint ez a kategória óriási tudásszomjat igényel. Folyamatosan képeznünk kell magunkat. Aki ezt kitanulja, az igazi profivá válik. Ők egyből megmondják mit és honnan iszunk. A legjobbaknak ismerniük kell a borvidékeket, fontosabb pincészeteiket, borfilozófiájukat, készítési módjukat, újdonságaikat, évjáratokat.

Én is mindennek állandóan utánaolvasok. A kóstolt borokról készítsünk fényképes feljegyzéseket, így kevésbé felejtjük el őket. Aki megteheti annak még az utazást ajánlom. Helybeni pincészetben lehet igazán ezeket a dolgokat megérteni.


Côte d’Azur  egyik vinotékájában Cassisban

Ezeken kívül kicsit legyünk járatosak a szőlőművelésben, borkészítésben. Szerencsémnek köszönhetően ebbe a műfajba is sikerült belekóstolnom. Korábban fél évet töltöttem el három németországi pincészetben, ahol kemény fizikai munka mellett rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. Szüreteltem, hordót mostam, egész nap a szőlősorok között robotoltam, esténként pedig felszolgáltam a kis étteremben.

Legközelebb a borok ízeit, és illatait boncolgatnám tovább.
Addig is jó kóstolást kívánok!

Kunci

Cousiño Macul Antiguas Reservas Chardonnay 2011

Az előzővel ellentétben most néhány fehérbor kóstolójával szeretnék kedveskedni. Az italok összeállításánál megpróbáltam ötvözni a hagyományokat a modernitással. Következőkben egy kicsit elutazhatunk Chile, Kalifornia, Dél Afrika, Burgundia és Svájc pincészeteiben készült remekművek íz és illatvilágába.
Cousiño Macul Antiguas Reservas Chardonnay 2011, Maipo Valley chile 13,5 %

Az első bor egy Chiléből származó Chardonnay.
El kell árulnom ő kicsit kakukktojás ebben a rovatban. Novemberben három hetes Dél-Amerikai úton vettem részt, amely során két napot Chilében töltöttem. Így a bort saját hazájában vásároltam, majd a hátizsákomban átrepülve az Atlanti-óceánt került poharamba.
Szép csillogó sárgás színe, intenzív illata reduktív készítésről árulkodik.  Inkább körtés, mint almás jegyei mellett a citrus is szépen mutatkozik. Az eleinte zöldfűszeres, kicsit „füves” illat mellett a Chardonnayra jellemző vanília is feltűnik. Számban megpörgetve a közepesen magas testben alma és citrus jellemző. Savai nem annyira acélosak, mégis egy kellemes ebéd nagyszerű kiegészítője lehet. Közepesen hosszú lecsengése van.
16,3 Pontot adnék neki.
kunci
2025 ©
barefoot web design