Zinfandel 2011
Robert Mondavi California, USA
Gergő barátom Amerikában járva egy üveg Mondawi Zinfandel-lel lepett meg.
A fajtát persze ne keverjük össze a jó öreg Pécsi Cirfandlinkkal, azért se, mert amíg a mienk fehér, addig az amerikaiak büszkesége vörös bort ad.
Ha nem magyar, akkor honnan is származhat? Hosszú évtizedes kutatás után jöttek rá az igazságra. A 60-as években még az olasz Primitivo ősének vélték, amely vizsgálatok a horvát Plavacra, és annak válfajaira estek. Az áttörésre egészen 2001-ig kellett várni, amikor is ráakadtak a Közép Dalmát Kaštel Novi településen Ivica Radunić szőlőjében fennmaradt 22 tő crlyenák kastelánszki fajtára. Ő már a DNS vizsgálatoknak alávetve teljes azonosságot mutatott a Zinfandellel.
Ezzel a borral ünnepeltük a minden évben megrendezett tűzrakós-sütőgetős-beszélgetős napunkat, idén a Budai-hegységben ütöttünk tábort.
Szép bíborvörös színe lendületes borról árulkodik. Igazán különleges illattal fogad, ahol a pohár szájából füstös kávés karamellás borsos illatárad az orromba, amit a szilvás szeder követ. Ezt a barrique érleléstől kaphatta. Vastag mégis kellemes tanninjai vannak. Izében a szilva és a szeder dominál, ahol a füstös íz rátelepszik a borra. Nagyon gyümölcsös mediterrán stílusú. Hosszú lecsengésű.
A borok szerelmeseinek igazi találós kérdés lehetne.
17 pont adnék rá.
Mi ezt sütöttük hozzá: fűszeres csirke füstölt szalonnával és lilahagymával – parázson
