Az igaz, hogy hazánk leggyakoribb kékszőlője, Tokaj kivételével minden borvidékünkön megtalálható, de a rendszerváltást követő cabernet őrület sajnos háttérbe szorította. Az idő mégis lassan utat enged neki. A termelők és a fogyasztók is kezdik felfedezni értékeit, jelentőségét.
Önmagában és cuvéeben is egyaránt megállja helyét. A házasításnál gyümölcsös jellege könnyedséget, erőteljesebb savgerince hosszabb érlelhetőséget biztosít. Rozéként az egyik legsikeresebb fajta.
Milyen egy jó kékfrankos?
Magasabb savgerincű, gyümölcsös, fűszeres. Fiatalon főleg bors és meggy aromák dominálnak, érlelve szilva és bogyós gyümölcsös ízekkel gazdagodhat. Hordó használattól függően csokis, kávés aromákat kaphat. Aromáit gazdagíthatja a termőterület, mikroklíma, szőlőművelés és a pincetechnika.
Hol készülnek a legjobb kékfrankosok?
Főleg Sopronban, Szekszárdon, Egerben, de a Mátrában is lassan utat tör magának. Északon inkább frissebb élénk savak dominálnak, délen érett gyümölcsök és magasabb alkohol jellemző rá.
Néhány izgalmas hazai tétel!
Gyümölcsös kategóriában a Koch és a Haraszty Pincészetek okoztak meglepetést. Tiszta boraik könnyedén csúsztak le a torkomon. Az ember úgy érezte mintha fűszeres meggylevet kortyolgatna.
Bock és Takler pincészetek hozták a megszokott sajátos, nehezebb, mégis érett stílust.
A Vincellér Borház és a Sümegi Ákos Kékfrankosai igazi eleganciát mutattak.
A legkülönlegesebb, mégis a legmegosztóbb Kékfrankos a Soproni-borvidékhez tartozó Vaskeresztes község fölé emelkedő Vas-hegyen gazdálkodó Garger Pincészetből került ki. A Vas-hegy palás kőzete extrém minerális értékekkel és karakán savakkal látja el az ottani borokat.
Kunci
