Ezer éves magyar szőlőtermesztési múlttal rendelkezik, az ország második legnagyobb borvidéke, mégis alig ismerjük.
A Mátrai Borvidékről beszélünk, amely fiatal termelőitől kap új lendületet, így lassan végre ébredezik Csipkerózsika álmából.
Sokan a borvidék átláthatatlanságát hibáztatják az ismeretlenségért, ebben talán a többség egyet is ért. Nincs meghatározó szőlőfajtája, borstílusa, komolyabb eredetvédelme, dűlő szelektációja. Nagy kiterjedése, tagoltsága is csak ront a helyzetén. Kevesen tudják, hogy a borvidéknek még a Budapesthez tartozó Kőbányán is vannak területei. Eger, a “nagy testvér” közelsége, tovább bonyolítja a képet.
Szerencsére az utóbbi tíz évben több fiatal borász vetette meg itt a lábát, akik hamar bebizonyították,hogy a vidék nagy lehetőségeket rejt. Bio és biodinamikus műveléssel, egységes stílusirányzatot teremtve, komplex, gyümölcsös, terroire alapú borokat próbálnak készíteni, ez lehet az út a vágyott szebb jövő felé.
Ludányi Balázs is azon fiatal termelők közé tartozik, akinek borait számtalanszor kóstoltam, de írni valahogy még nem sikerült róluk. Igazi kézműves bio módszerrel, három dűlőben /Fáy-domb Száraz-völgy, Diós 0,5 ha/ mindössze 3,2 Ha-on gazdálkodik. Borai egyre inkább megjelennek a köztudatban és az éttermek borlapjain is.
Pincészet fehér alapbora került a poharamba. Zenit, Sárgamuskotály, Szürkebarát, Hárslevelű házasítása. E fajták hallatán illatbombára is számíthatunk, ahol a Szürkebarát adhat nagyobb testet. Sejtésemmel ellentétben lassan nyílik. Virág, mangó, alma körte, aromák keveredek egy kevés vajjal. Élénk savak, kellemes szárított fehérhúsú gyümölcsös íz fogad. Könnyed, lágy, légies, mégis van mögötte tartalom. Enyhén édeskés picit keserű hosszú utóízzel zárul.
16,7 Pont
