bor földrajz

Jussunk dűlőre

kadarka

Mi lett veled szegedi bor?

   Nem olyan régen költöztem Szegedre és kíváncsi voltam a város bortörténelmi múltjára. Már a tavasszal elkezdtem feltérképezni a Csongrádi Borvidéket, így jutottam el a Kiskundorozsmán gazdálkodó Ujvári Pincészetbe, Ásotthalomra a Tóth Pincészetbe,  augusztusban pedig végigkóstoltam a Csongrádi Borfesztivál borait, de arról, hogy Szeged a borkultúra városa lenne, senki sem beszélt. A Csongrádi borvidék szívében fekvő megyeszékhelyen kutatni kell a helyi borok után, sőt az éttermek sem szívesen preferálják őket. Úgy gondolom ennél jóval többet érdemelne az itteni borászok munkája. Nem lenne jó, ha a helyben küszködő pincészetek, a forró homokba csöppenő verejtékhez hasonlóan eltűnnének az Alföld hatalmas ködfátyolában. 

Egy szegedi 2019-es rajnai rizling Újvári Pincészet


   Kutatásom során hamar érdekes információkra bukkantam Szeged boros múltjával kapcsolatosan. Meglepett, hogy már 800 évvel ezelőtt a város Szilléri, Ballogi-tó és Tarjány területeit szerémségi szőlővesszőkkel ültették be, míg a helyi kereskedők, Krakkó, Bukarest, Bécs, Trieszt felé indították útnak az onnan jövő borokat. A kereskedelem és a szállítás magával hozta a kádárszakma virágzását, nem beszélve a borkimérési lehetőségekről. Úgy gondolom az utóbbi inkább a helyi borokra összpontosult, hiszen a profit akkor is, mint ma is, mindenek fölött állt. 

Ujvári Pincészét Kiskundorozsma

   A törökök bejövetele, majd az azt követő viharos 18. század sem segített a helyi borkultúra felélénkítésében. Az újabb fellendülés a 19. század második felében az Amerikából behurcolt filoxéra válságnak köszönhette. Míg a kontinens borvidékei a kipusztulás határán álltak, addig a Magyar Alföld bortermelése virágzásnak indult. Mivel a filoxéra az Alföld homokjában nem tudott megtelepedni, ezért a Kiskunsági és a Csongrádi borvidékek területein nagy arányú szőlőtelepítésbe kezdtek. Ekkora már a szőlősorok jócskán elhagyták Szeged határait, de a területek többsége a városi gazdák kezében volt. Így ívelt fölfelé Ásotthalom, Pusztamérges, Mórahalom, Szatymaz borkultúrája.  A következő jó fél évszázad sem problémamentes, hiszen a Trianoni határok meghúzásával a fejlődés ismét megtorpant. A nehézségek ellenére a 30-as évek megint a virágzás évtizedének számított. A pusztamérgesi olaszrizling híre Ausztrián át Csehországon keresztül egészen Hollandiáig jutott, sőt a II. Világháborút bezáróan a államosításig követő néhány évben a helyi borok sikert-sikerre halmoztak. 1947-ban Kecskeméten az őszi szőlő és gyümölcskiállítás borversenyének első két helyén /egy kadarkával és egy nagyburgundival/ szegedi termelők végeztek, míg ugyanebben az évben Szegedi piros név alatt készült kadarka többszörösen is elnyerte a svájciak ízlését. 

Ujvári Pincészet szőlőültetvénye Kiskundorozsma

   Hosszú távon a szocialista tervgazdálkodás inkább hátrányt, mint előnyt jelentett a borvidék számára. Sajnos a rendszerváltást követő új hullám szelei nem érintették meg a Csongrádi borvidék déli részét, aminek hatására már csak két jelentősebb pincészet küszködik az árral. Ásotthalmon a Tóth Pincészet, míg a Szeged külterületéhez tartozó Kiskundorozsmán az Ujvári Pincészet. Az utóbbit tartjuk a város utolsó pincészetének. A borvidék mai magját alkotó Csongrád környékén gazdálkodó  Bokrosi borászatok egy fokkal jobb helyzetben vannak, de még ők is távol állnak attól, amit 21. századi borturizmusnak hívunk.




Isten éltessen kadarka

   2004 Karácsonyán az ünnepi asztalnál egy Vida kadarkát bontottam fel. Sajnos az évjáratra már nem emlékszem, talán 2002-es, esetleg 2001-es lehetett, de a könnyed fűszeres karaktere, cseresznyés, meggyes, ízvilága azóta is bennem él. Ekkor szerettem bele ebbe a borfajtába.

   2021 november 20-án a kadarka ünnepén mi mást is bonthatnék fel, mint egy üveg kadarkát. Sajnálattal hallom, hogy népszerűsége ellenére a hazai ültetvényeinek nagysága alig éri el a 300 hektárt. Legnagyobb mennyiségben a Szekszárdi és a Kiskunsági borvidékeken /116 ha, illetve 86,2 ha/ termesztik, a maradék pedig 8 borvidéken oszlik el. 

   Erre a jeles napra Szegediként legszívesebben egy  csongrádi kadarkát szerettem volna poharamba tölteni, amit hosszas keresgélés után se sikerült találnom a város borboltjainak polcain. Így esett választásom a 2019-es szekszárdi Kadarka Fúzióra a szekszárdi Iván-völgyi túra szervezőinek /Heimann Családi Birtok, Németh János, Sebestyén Pince, Tüske Pince, Vida Családi Borbirtok és a Kávé Háza/ közös borára. Ezt nem csak a fajta népszerűsítéséért, hanem annak megmentéséért is készítették.

   A silleres megjelenésű bor igen intenzív illatokat áraszt. Friss cseresznye, meggy aromái ontják a fűszeres jegyeket. Légies, fűszerekkel átszőtt testét markáns savgerinc öleli körbe. Cseresznye és meggy ízei leheletnyi szederrel egészülnek ki. Mindezt egy enyhén likőrös lecsengés kísér.

Már régen ittam egy ekkora potenciával bíró könnyed, mégis érett kadarkát. S a végén tisztelet a Kadarkának, s azok készítőinek!

6 Pont

 

Út a jövőbe! Ifj. Vida Péterrel beszélgettünk!

   Még az ősszel egy borbemutatón jártam. Most erről szeretnék Nektek beszámolni. Egy olyan családi gazdaságról lesz szó, aki a jelenben él, mégis a jövőre fókuszál. Folyamatosan, kutat, fejleszt, profilt vált, miközben boraival lenyűgözi a hazai és a nemzetközi fogyasztókat. Már a kezdetektől az ország élvonalába tartozik, sőt az előrelátó gondolkodásmódjuk követendő példa is lehetne. A következő sorokban a Vida Családi Borbirtokról esik szó, akik borpalettájukat egy új borral bővítették.


   Fajtajelleg, könnyedség, tartalom, elegancia, sok fűszerrel. Így lehetne röviden a Vida borokat jellemezni. Melyik borszerető ne ismerné az Öreg Tőkék Kadarkáját, vagy a La Vida-t?

Ifj. Vida Péter


   Egy régi mondás szerint olyan a bor, amilyen a készítője. Vida Péter pedig együtt él a munkájával. Folyamatosan járja dűlőit, keresi a nüansznyi árnyalatokat és a tökéletességre törekszik. Közel fél évszázad tapasztalattal a háta mögött is folyamatosan tanul.
Lepusztult ültetvényeiket 2010- 2018 között /kivételt képez az egy hektáros 100 éves gyalogtőkés kadarkájuk/ teljes egészében újjátelepítették. Próbál a fajták minimlizálására törekedni, előtérbe helyezi a dűlők jelentőségét, miközben megtartja a vidék tradicióit. Felújították a pincét, sőt nagy tudása ellenére még külső tanácsadó segítségétől sem riad vissza. Ugyan mindenkinek megvan a saját szerepköre, a család mégis együtt dolgozik és dönt. 
   Néhány éve egy világhíres spanyol grafikus, Xavier Bas segítségével új köntösbe öltöztették borospalackjaikat, ahol minden címke egy üzenetet sugároz a fogyasztó felé.


23 ha-on 5 dűlőben /Bakta, Hidaspetre, Lisztesvölgy, Baranyavölgy, Virághegy/  évi 150 ezer palack bort készítenek. 
– Fegyelem és rend uralkodik nálunk – mondja Péter.
Borpalettájukban a rozé és néhány könnyedebb tételt a kadarka, kékfrankos, bikavér szentháromsága követ, amit a híres La Vida boruk zár. Az utóbbi két bor között űrt láttak, s ennek hatására  készült a Lösz nevű boruk, amely idén ősszel jelent meg a piacon. 
Már a nevéből is sok minden sejthető, vagyis a borvidék legfontosabb termőterületére a löszre utal. Itt, egy tartalmasabb bor mellett a terroire fontosságára próbálják felhívni a figyelmet. Elmondásuk szerint eddig még nem foglalkoztak behatóbban a helyi talajtannal, s a jövőben ennek nagyobb teret szeretnének szentelni.

   Milyen is egy Vida Lösz 2017?
/55% cabernet sauvignon & cabernet franc, 15% kékfrankos, 15% merlot, 10 syrah, 5% carmenere/ 

   Friss lendületes illata mögött nagy potenciál lakozik. Szilva, meggy, picit ribizlis, fűszeres, gyümölcsös ízei a hordó csokis jegyeivel keveredve eleganciát sugároznak. A közepes testű, fiatal bor syép jövövő elé néy. Köszönet a kóstolásért ifj. Vida Péternek! 

Kunci



 

Kadarka az Alföldről

Egyszerű, könnyed, légies, fűszeres vörösbort szeretnénk kortyolgatni? Nem kívánjuk elhagyni hazánk határait, szőlőfajtáit? Akkor válasszunk egy kadarkát. A többség azonnal a település nevével összeforrt szekszárdiak felé nyúlna. Mások Villányból és Egerből is szívesen kóstolnak. Elég csak Jekl Béla vagy Lőrincz György neveit említeni.


Sajnos az Alföld borai alig kerülnek szóba, pedig lenne mit keresnünk. Gondoljunk csak Koch Csaba és a Frittmann testvérek kadarkáira. 
Kevesen tudják, hogy a Kiskunsági-borvidék rendelkezik belőle a legnagyobb területtel. Úgy gondolom az ottani terroire kedvez a fajtának a borok minősége pedig lassan elérik a hegyvidéki társai minőségét. 


A régió marketing eszközként is használhatná a reneszánszát élő fajtát. 
Különlegessége könnyed, gyümölcsös, fűszeres borában rejlik. Egyszerű, mégis elgondolkodtató. Most Frittmann 2015-ös Kadarkájával ismerkedtem.

Kadarka Frittmann 2015 Kiskunság

Halovány rubint színű. Vékony, feszes, tömény fűszeres illatkompozícióval nyit. Ez cseresznye, meggy és málna játékos gyümölcseiben jelenik meg. Szikár savszerkezete könnyed piros gyümölcsös ízeit bors-zöldpaprika járja át. Légies, mégis tüzes, fűszeres lecsengésű.

16,5 pont

Takler Kadarka 2015 & Kékfrankos 2013

Kadarka, és Kékfrankos. E kettő nélkül a Szekszárdi Borvidék elképzelhetetlen lenne. 
Gondoljunk csak a Bikavérre, melynek felét e fajták adják. 
Amíg az első az extra fűszert, addig a második a savat és a gyümölcsöt biztosítja. 
Most e két “komponenst” szeretném bemutatni a Takler pincészet borain keresztül.
Melyik borkedvelő ne hallott volna a Takler családról, amely család már több mint kettő évtizedes múltra tekint vissza? Aki kóstolta borait, tudja, hogy nem veszik félvállról munkájukat. 
Mindig is nagy, nehéz, hangsúlyos borokkal látták el a piacot! 
Persze ehhez jó termőterület, és klíma is szükséges! Itt ehhez minden feltétel adott, így hát jöjjenek a borok!

Kadarka 2015
Halovány színű bor, kellemes cseresznye-kompót illatot áraszt. Egy csipetnyi játékos fahéj tesz izgalmassá.

Vékony, mégis tartalmas és elegáns. Szép savak dominálnak, mögöttük könnyed elegancia húzódik. 
A frissen szedett májusi cseresznyét juttatja eszembe, szinte ropog a foguk alatt. 
A végén epres érzés, ami vaníliába csap át. Jó ízlelni. 
16,4 pont
Kékfrankos 2013
Sötét rubintos színű. Vastag, sűrű cseppek folynak le a pohár falán. Itt már sejthető a magas alkohol és a tannin. 
Intenzív alkoholos illata csak úgy ontja konyakmeggyes aromáit. 
Több mint egy évig fahordóban érlelődött, ami igencsak érződik. Áradnak belőle a feketecsokis, kávés jegyek. 
Vastag, nehéz, fűszeres, tartalmas kortyai hosszan dúskálnak a számban. Tanninjai tömények, mégis kerekek. 
Itt aztán tényleg bonbonmeggyet kóstolhatunk. E mellett egy kevés szilva és vanília is szerepet kap. 
Óriási potenciállal bír!
Nem  mindennapi Kékfrankos! 
  

17,4 pont

2025 ©
barefoot web design