bor földrajz

Jussunk dűlőre

Kékfrankos

Van e jövője a kékfrankosnak?

   Mit is jelent nekünk a kékfrankos? Erre keresvén a
választ Dlusztus Imre 2022. június 10-én egy konferenciát szervezett Villányban, a Günzer Tamás Pincészetében. Szerte az országból 6 borvidék 10 pincészete
képviseltette magát. A résztvevők 2-2 bor bemutatása mellett 10-10 percet
kaptak, hogy megosszák velünk a fajtához való viszonyukat és a vele kapcsolatos
jövőbeli elképzeléseiket.

   Mielőtt belevágnék a témába, néhány szót szólnék magáról a kékfrankosról. Származásának helyét még mindig vitatják, de az biztos, hogy
zimettraube és a gouais blanc /hajnos/ spontán kereszteződéséből jött létre.
Közép Európa legfontosabb kékszőlő fajtája, amiből a dél-németországi
Würtenbergtől Bulgáriáig nagyságrendileg 15000 hektáron művelik.
Legfontosabb termelői Magyarország /7800 hektár/, Ausztria /3800 hektár/,
Németország /1800 hektár/, Szlovákia /900 hektár/, de Romániában, Bulgáriában,
Csehországban és az exjugoszláv államokban is találkozhatunk vele. 
   Annak ellenére, hogy nálunk van a legtöbb ültetvény belőle, az osztrákok Blaufränkisch néven
tették fel a világ bortérképére. Sajnos termelőink a rendszerváltást követő
cabernet szellemében zajló két évtizedben elfeledkeztek a jelentőségéről, így
mára a fogyasztói oldalról az egykori dicsfénye igencsak megkopott.
Leggyakrabban rozé alapanyagnak használják fel, ami azért mégsem
megalapozatlan, hiszen világszinten is kiváló rozé készül belőle, Egerben és
Szekszárdon pedig a Bikavér alapját képezi. Tokajt leszámítva minden
borvidékünkön foglalkoznak vele. 

   Az utóbbi években borászaink a kárpát-medencei fajták felé fordulva újra kezdik
felfedezni a kékfrankos értékeit. Ez annak is tudható be, hogy a világ borfogyasztó társadalma egyre nyitottabb
a nem francia honból származó különleges regionális fajták iránt. Elég csak a
horvát plavac mali-ra, vagy a montenegroi vranac-ra gondolni. Ezt Kovács Tamás is megerősítette, a Balatonfüred-Csopaki borvidéken gazdálkodó Szent Donát Borkúria egyik alapítója. Bevallása alapján a tengerentúli exportjainál a kékfrankos a legnépszerűbb fajta. Ezt már saját tapasztalataimból
is alá tudom támasztani. Korábbi munkáim alkámával rendszeresen
tartottunk borkóstolókat amerikai csoportok részére, amik során a kékfrankos és az olaszrizling kapta a legnagyobb elismerést.

   A Steigler Pincészet főborásza
Varga Tamás szavai igencsak érdekesnek hangzottak, mivel a kékfrankos
fővárosában, Sopronban, a fajta utáni elköteleződés még mindig töretlen.
Megitélése alapján a jobb eladhatóság reményében osztrák mintára blaufrank
néven kellene forgalmaznunk. Ezt a kijelntést Villány egyik nagy öregje, Bock József se hagyhatta szó nélkül. Szerinte hazánk szőlőfajtáit csak hazai
néven szabadna forgalmaznunk. Egyből az oportó név változásaival érvelt. 
   Riczu Tamás az évek alatt a fajta igazi szerelmesévé vált. Bevallotta, ha újra kezdhetné a szakmát, csak kékfrankost telepítene.  A nagy tudással bíró Heimann Zoltán is elismeri,
hogy még mindig van mit tanulnunk a fajtáról. Ez azért is jelzés értékű, mivel fia, ifj. Heimann Zoltán Ausztriából hozattott kékfrankos klónok segítségével próbálja megfejteni a fajta relytett titkait.
Takler Ferenc szavaival
élve róka fogta csukával állunk szemben. Úgy véli, a cél érdekében nagyobb marketing
tevékenységet kellene folytatnunk. E szavakra Koch Csaba, a Magyar
Bor Akadémia új elnöke igen pozitívan reagált. Az akadémia terveiben szerepel az ifjúság bevonása a borkultúra rejtelmeibe. Természetesen ezzel a feltevéssel mindenki egyetértett.   
   Igazi meglepetést a rejtőzködő egri borász, Szuromi Mihály okozta. A
fűszeres, szilvás, meggyes, ásványoktól vibráló bora és a fajtához való
viszonya, igazán nagy megbecsülést váltott ki. Szerinte minden a termelőnél kezdődik. A borászoknak úgy kellene foglalkozniuk a fajtával, mint mikor a nagyi húslevest főz az
unokájának, mivel a zacskós levesek ideje már lejárt. Zárásként Günzer
Tamással a házigazdával fejezném be, aki az elmúlt húsz évben harmadszorra
próbálkozik a kékfrankos készítésével. Nagyra tartja a fajtát, de értékesítési szempotból a legnagyobb kihívások közé tartozik.

   A konferenciát összegezve érdekes kép alakult ki bennem. A
kóstolás során a kiváló borok mellett a stílusirányzatok igen széles tárházát kaptam. Ez
természetesen a sokszínűségünkből, klímától, talajtól, készítési módtól is függ.
Sokak szerint ebben a változatosságban rejlik a magyar bor ereje, de exportra
szánva a borkereskedők már nehezebben tudnának kiigazodni, a fogyasztókról nem is
beszélve. Osztrák mintára egy kékfrankos bizottság sem lenne rossz, aki erre szakosodva teszi a dolgát. Úgy gondolom jó lenne egy a hazánkra jellemző ízvilágot kialakítani, s így nagy erőkkel bevonulni a nemzetközi piacra. Természetesen az út még hosszú, de remélem egyszer kékfrankos nagyhatalomként emleget minket a nagyvilág.

   Köszönet a szervezésért Dlusztus Imrének, a vendéglátásért Günzer
Tamásnak és azoknak a borászoknak, akik részt vettek a konferencián.

 

Kunci

Egy szegedi borbár


   Tudtátok, hogy Szeged szívében az Oskola utcában bújik meg a város egyedüli borbárja? Egykoron a helyi borbarátok körében Palánk néven vált ismertté, majd 2020-tól név és arculatváltást követően Kárpátia Borházként üzemel tovább. A változás szele szortimentjét is jótékony hatással érintette. Kínálatuk az egész Kárpát-medencét magában foglalja, így a magyar borvidékek, Délvidék, Őrvidék, Erdély-Pártium, Kárpátalja, Felvidék termelőinek boraival bővült.

   Hazai kínálatában olyan különleges termelők is helyet kapnak mint a Soproni borvidék fenegyerekeként elhíresült Ráspi, Badacsony nagy vadásza Málik Zoltán, Mór igazi mókamestere és reklámarca Miklós Csabi, a Szekszárdi borvidéken a naturális vonalat követő Posta család vagyis a Pósta Borház.

Határainkat átlépve a repertoárból nem hagyták ki az egyetlen, nem magyar területen /Erdély, Ménesi borvidék/ gazdálkodó Év Borterlemlőjét Balla Gézát, a szerémségi furmint becsületét visszaadó Sagmeistert, és Ausztriában a Fertő-tó partján azt a Wenzel családot sem, aki nagy érdemeket szerzett a rusti furmint újkori felemelésében.

   Pintes, pozsonyi fehér, piros bakator, magyarádi fehér csak néhány azok a különleges ősi magyar fajták közül, amiket az itteni polcok rejtenek. Persze a Badacsony hisztis primadonnája a kéknyelű, a Somló sztárja a juhfark, de még arról a Trianon által kettévágott Vashegyről /Ausztria, Magyarország/ is van kékfrankosuk, ahol a világ talán legizgalmasabb fajtaborai készülnek.

   Így a végén mindenképpen említést érdemelnek a Felvidék kiváló zöldveltelini és a délvidék grasevina, azaz olaszrizling borai is.
   A borbár természetesen állandóan változó borlappal és apróbb tapas jellegű ételekkel várja a kóstolni vágyó vendégeket. 
Kunci

Tour de Szekszárd II. A Garay Élménypincében kóstoltunk

“Tölts a pohárba, és csodát látsz!

Színe mint a bikavér,
S Mégis gyöngy, mely belőle,
Fölragyog, mint a hó fehér.”

Garay János Szegszárdi bordal 
   E szavakkal kezdeném, mielőtt belépünk a Szekszárd város szívében lévő autentikusan kialakított Garay Élménypincébe. Ez egy olyan különlegesen kialakított bormúzeum, aminek megtekintése során egyedülálló módon pillanthatunk bele a szőlőművelés, a borkészítés és a borkóstolás rejtelmeibe, nem feledkezvén meg a helyi borkultúra értékeiről sem. Másik érdekessége az a borbár, ahol több mint 50 szekszárdi borász 250 bora vásárolható meg, mindezek mellett egy állandóan változó borlappal is rendelkezik.

   Szekszárdi túránk során a Garay Élménypincét sem hagyhattuk ki. Néhány éve már végigjártam a múzeumot, így most a kóstolás élményéért térünk be. Élményből pedig  akadt bőven. Soha nem gondoltam volna, hogy napjainkban találni olyan Bikavért, ahol a házasítás során lehet mellőzni a bordeauxi fajtákat. Csodák csodájára Németh Jánosnak 2019-es Könnyűszél Bikavérével ez sikerült, amiben a zweigelt, a kékfrankos, és a kadarka fajták 95%-ot tesznek ki, így az 5% cabernet franc szinte már elhanyagolható. Bikavére olyan jól sikerült, hogy kategóriában az Országház bora díját is elnyerte. 

  Illatában szinte robbannak a szedres, fekete ribizlis borsos aromák, amire nagy adag étcsoki telepszik. Szikár testében az élénk csersavak mögött szeder, fekete ribizli, áfonya, kávé, csoki ízek áramlanak, amin itt-ott érett piros bogyós gyümölcsök táncolnak. 6 pont

Ez nagyon jó választásnak bizonyult, mivel utóbb megtudtam ez a bor már a pincészetnél sem kapható.

   A borhűtőben egyszer csak szemen ütött egy a borlapon nem szereplő nyitott palack, ami nem volt más mint a 2003-as Fekete Borpince cabernet sauvignonja. Az alkalmat megragadva hamar a poharamba érezhettem ezt a különleges évjáratban készült matuzsálemi korú bort.

   Illatában a nagyi sok éve spájzban felejtett mindent bele szilva, szeder, fekete ribizli, lekvárjához tudnám hasonlítani, ami csoki, kávé, avar és szivar aromákkal egészül ki. Elképesztően vastag testében a csersavak és a tanninok még mindig intenzíven birizgálják a nyelvem hegyét. Magas alkoholja, érett szilva, szeder jegyei mellé étcsoki, avar, dohánylevél, bors ízek társulnak. Ebben a borban még mindig nagy a potenciál! 7 pont

Tour de Szekszárd, a Fekete Borpincében kóstoltunk

   November utolsó hétvégéjén Tibi barátomhoz látogattunk Szekszárdra. A város hallatán egyből a kadarka, a kékfrankos, a merlot, a bikavér, az Iván-völgy, a Bakta és Görögszó dűlők, vagyis a borkóstoló jut eszembe. Természetesen sok más program mellett ez sem maradhatott ki. Hosszú filozofálgatás után a Heimann Birtokra szerettünk volna menni, akik a covidra való tekintettel nem fogadtak vendégeket, a Sebestyén Pincészetnél telt ház volt, a Fekete Borpincében viszont szívesen láttak minket. Fekete Misi Bácsi /ahogy sokan emlegetik/ egy igazi színes egyénisége a borvidéknek. Borai egyenesek, gyümölcsösek, bársonyosak, teltek, fajtajellegesek, vagyis egy régi, de igaz mondás szerint, olyanok mint a gazdájuk.

Szekszárd, Iván-völgy

   A késő őszi nyirkos, borongós délutánon, gyalogszerrel vágtunk neki a Szekszárd déli szélén fekvő, meredeken emelkedő, Iván-völgyének, amit a borvidék legjobb dűlői között tartanak számon. Nem is csoda, hogy számos borászat itt rendezte be főhadiszállását. Közel a városhoz, kinn a természetben a szőlősorok között ideális hely a pincészetek számára. 

   Úgy gondolom a helyiek vérébe szinte teljesen beleivódott a szőlő és a bor szeretete. Szinte mindenki közvetve, vagy közvetlenül kötődik a borhoz. Elég csak a várost körbeölelő gyakorta a lakóövezetig nyúló szőlősorokra, vagy a település szívében lévő egykoron a löszbe vájt pincék tucatjaira nézni.

Fekete Borpince

   Fekete Mihály Szekszárdon született és ott is nőtt fel. Szülei a helyiekhez hasonlóan szőlőt műveltek, ekkor égett belé a bor szeretete. Szakmáját tekintve élelmiszeripari mérnök, a szülői hagyatékét, a borkészítést mégsem adta fel. Idővel a labor pipettáját metszőollóra cserélte, elvégezte a szőlész-borász képzést, majd az Iván-völgy egyik autentikus /már 120 éves/ pincéjében borászatot alapított és azóta is új hivatásának él. Nem bio borász, mégis a legkisebb beavatkozással próbál belenyúlni a természet rendjébe. Csak teljes érettségben szüreteli a szőlőt, a hordóhasználatnál ügyel a fajtajellegek megtartására. Mára a 10 hektárra bővült birtoka a borvidék legjobb dűlőiben /Iván-völgyben, Kerék-hegyen, Decsi-hegy Nagy Mihály-völgy/ oszlik el. A hagyományokhoz híven 95%-ban vörös fajták uralják a szortimentjét. Egész évben nyitott kapukkal és színes programokkal / Bormaraton, gourmet vacsorák, tea és borkóstoló/ várja vendégeit. A pincéjének jövője is biztosítva van már. Orvos végzettségű lánya a szőlész borász képzést is elvégezte, hogy idővel átvegye a családi vállalkozást.

fehér kadarka 2019

   Korábban a szekszárdi volt az egyetlen 100%-ban vörösbort adó borvidékünk. A fehérbort fehér kadarkával helyettesítették. A kadarka óvatos préselésével fehér színű mustot kaptak, így oldották meg ezt a hiányt. Manapság a ritkaság számba menő borkészítési módszert Fekete Mihály a mai napig ápolja. 

Szép savak, neutrális illatok, ropogós ízek keverednek friss fűszeres fehér cseresznye ízeivel. Igazi kuriózum. 4+ pont

néró rozé 2021

   Az egyetlen olyan muskotályos fajta, amit borszőlőként is használnak. Friss, gyümölcsös, eper, málna, cseresznye aromái muskotálybombával egészülnek ki. Ezen ízeket egyesek tutti-fruttinak is neveznek. Hölgyek nagy kedvence lehet. 4 pont

kadarka 2017

   Légies, fűszeres, érett bor, cseresznye, meggy, enyhén szederes, aromákat áraszt. Az évek alatt savai szelídebbé, teste lágyabbá, picit likőrös jellegűvé vált. 5 pont

Tételek

kékfrankos 2017

   Illatában ömlik a fűszeres meggy, némi szederrel és csokival keveredve. A közepes testű, bársonyos ízvilágú bor savai picit élesebbre sikerültek. Magasabb alkoholja, elegáns hordóhasználata, konyakmeggyes jelleget varázsol neki. Néha olyan, mintha csavart meggylevet innánk. 6+ pont

Sangiovese 2017

   Nálunk a ritkaságnak számító fajta szőlőtőkéit a Szent György-hegyről Török Csabától kapta. A terroire-tól függően egy lágyabb, selymesebb, mégis fajtajelleges bort kóstolhattunk. A fűszeres, közepesen vastag testben, meggy, ribizli aromák, némi szederrel és csokival vegyülnek el. 5+ pont

bikavér 2016 /kékfrankos + kadarka 60% + merlot, cabernet sauvignon/

   Sokan az egykori Szekszárdi Óvöröst, mai néven Szekszárdi Bikavért kellemesebb, selymesebb jellege miatt jobban kedvelik, mint egri társait. A pohárból érett meggy, szeder, csoki, hordófűszer aromák változatos kavalkádja száll. Közepes savakkal, robosztus testtel indít, ami egy lágyabb, gyümölcsösebb karakterben cseng le. 6  pont

A pincében

cabernet franc 2016

   Ebben a borban minden benne van amit egy szekszárdi cabernet franc tud. Egyszerre kerek, nagy testű, terroire jelleges.  Az orromban, szeder, csoki, fekete ribizli, érett szilva illatokat érzek. Elegáns savai, kerek, bársonyos, mégis markáns teste, érett fekete bogyós ízei borsos fűszereket árasztanak. 6+ pont

shiraz 2017

   A shiraz sem okoz csalódást. Egyszerre játékos, fűszeres, testes, gyümölcsös és jól harmonizál a hordóval. Borsos fűszerek, szeder, érett meggy, fekete ribizli ízek járják át, amiből némi szilvás jegyek is előbújnak. 6 pont 

   Mit mondanék a végére? Köszönet a kóstolóért, és a tartalmas beszélgetésért, a borok meg magukért beszélnek!

Kunci

Csongrád, bor, Körös-torok, napfény

   A Csongrádi borvidék hazánk bortérképén sokáig fehér
folt volt számomra. A jég
idén áprilisban tört meg, mikor a Szeged melletti Kiskundorozsmán
látogatást tettem az Ujvári Pincészetben. Azóta egyre több
mindent tudtam meg a borvidék életéről.

Körös-torok

   Sajnos a négy részre tagolódott /ásotthalmi, móraholmi, szegedi, csongrádi/ borvidéknek eddig nem sikerült bekapcsolódnia a hazai boros élet vérkeringésébe. Szőlőtőkéi folyamatosan fogynak, a helyi borkultúrát pedig egy lelkes maréknyi csapat próbálja életben tartani.

   
   Az utóbbi időben mégis megmozdult valami. Három pincészet, három fiatal borászának, három borával /Bodor Martin, Ujvári, Tóth/ Egy Korty Csongrád néven egy borcsomagban próbálják hirdetni a borvidék sokszínűségét. A kezdeményezést jónak tartom, persze ennél több kell a hírnévhez. Szélesebb összefogás, egy jó marketingstratégia, amihez egy frappáns szlogen se ártana. Hazánk legnapsütöttebb területéről lévén szó, nyugodtan használhatnák /A legnapfényesebb borvidék/ mottót.
Fröccs és szóda

   Pető Lilla meghívásának köszönhetően az augusztus 20-ai hétvégén a Csongrádi borfesztiválon exkluzív borkóstolón vehettünk részt, ahol elmerültünk a helyi bokrosi borok világában. Úgy gondolom a borvidék ezen részén van a legtöbb életképes pincészet, sőt a kékszőlők többsége is előnyt jelenthet számukra. A Körös-torok strand adta turizmusi lehetőségiekről se feledkezzünk meg. 
Csongrád városa is egyre többet tesz a helyi boros élet felvirágoztatásáért. A több napos borfesztivál gazdag kulturális programmal egészült ki. A dűlők közti félmaratontól kezdve, a gyerekeknek tartott bábszínházon át, az éjszakába nyúló koncertekig szinte mindegyik korosztály megtalálhatta a magának való szórakozási lehetőséget. Az ízletes borokról pedig a helyi és a vendég pincészetek gondoskodtak.

     Kóstolásunk során a borstílusok /klasszikus, natúr, bio, kézműves/ széles skálájába ízlelhettünk bele. Számos kellemes meglepetés ért minket.

   Mindenképpen említést igényel Bodor Martin Családi Borászata. Martint sokan a borvidék ifjú titánjaként emlegetik. Fehérborai közül a sajátos stílusban készített generosaját nem lehet szó nélkül hagyni. Egyszerre fűszeres, harmonikus, könnyed mégis tartalmas igazi nyári bor. Míg Martin a cabernet sauvignonban látja a jövőt, addig apja a kékfrankos erejében hisz. Mi is inkább az idősebb korosztály véleménye mellé húztuk be a strigulánkat.

Beszélgetés Gutpintér Tamással

   Az összesen 2 ha-on gazdálkodó Gutpintér Örömborászat finomra hangolt borait igazi élmény kóstolni. Mikro és makro tételeik egy teljesen más világba repítik a borvidéket. Már az érett fehér húsú gyümölcsös aromákat árasztó arany sárfehérje sem egyszerű tétel, de a 2016-os  kékfrankosának ízét még mindig a számban érzem. Amíg a tömény mégis  gyümölcsös, légies portugiesere Villányban is kuriózumnak számítana, addig a csipkebogyós jellegű kicsit fanyarabb kékfrankos rozéja északi stílust képvisel.

   Balog Árpád natúr borai már régóta mozgatták fantáziámat. A szüretelt szőlőt darálja, de nem préseli, majd 60-90 napig héjon erjeszt, amihez a továbbiakban semmiféle adalékanyagot nem használ. Főleg külföldön értékesít, így hazai piacon szinte fellelhetetlenek. Különösen kövidinkájára fókuszáltam, aminek oxidatív jellege sem tántorított el. Könnyedén beleilleszthetnénk egy spanyol  száraz sherry, vagy egy francia jura borsorba. Vörösei közül főleg a 2017-es zweigeltje tett rám mély benyomást. 

   Írásom végén, be kell vallanom, számos kincsre bukkantunk a csongrádi bokros borok között. Nem tagadom, boraik nem annyira kifinomultak, itt-ott még van tennivaló, de úgy gondolom jó úton haladnak. Természetesen a jövőben még sokat szeretnék velük foglalkozni. A kóstolóért köszönet Lillának és azoknak a borászoknak, akik vendégül láttak. 

Kunci


Balog Árpád natúr borai
2025 ©
barefoot web design