Még szeptemberben a Budavári Borfesztiválon találkoztam Koch Csabával.
Beszélgetésünk végén kezembe nyomott egy üveg Kadarkát, s így szólt hozzám.
– Gergő, ezt neked ajándékozom, egy megfelelő alkalommal kóstold meg.
Hónapokig őrizgettem, majd január harmadikával eljött a bontás pillanata. Szüleim látogattak hozzám, hogy másnap továbbutazzunk testvéremhez, Új-Zélandra. Vacsorára szalonna, kolbász, és újévi disznósült került az asztalra.
A kadarka eleganciájáról és könnyedségéről vált híressé.
Cseresznyés, meggyes, enyhén epres, fűszeres illattal kezd. Mögötte kevés paprika is fellelhető.
Nem annyira tömény mint a 2013-as, de elegánsabb. Kerek savaiban cseresznye és meggy keveredik. Közepes testében pirosparikás fűszerek csak úgy pattogzanak a nyelvem alatt. Minden kortyát élvezet kóstolni.
Egy tankönyvi Kadarka lehetne, boriskolába való “oktató bor”.
Igazi arany középút.
16,6 pont
