bor földrajz

Jussunk dűlőre

Montenegró

Gondolatok egy nagy utazás előtt

Az utazás már kicsi gyermekkorom óta lázba hoz, talán ebből is adódhatott,
hogy később geográfus diplomát szereztem. A kalandvágy a mai napig elkísér és
tényleg szerencsésnek érezhetem magam,
mivel szerte a Földgolyón számos csodás helyre sikerült eljutnom. Az igazi
katarzis mégis akkor csúcsosodik ki, mikor egy régóta vágyott, sokat
hallott, olvasott, bakancslistás helyre készülök.

Most is egy ilyen út előtt állok, aminek keretében előbb Montenegrót, majd Horvátországot
vesszük célba, természetesen némi boros kitekintővel. Utamról, tapasztalataimról
mindenképpen be szeretnék számolni, hiszen a 12 nap alatt garantáltan rengeteg
élmény és meglepetés vár ránk. Be kell vallanom, a fekete hegyek országában,
Crna Goraban még nem jártam, a déli szomszédunknál, Horvátországban már igen,
azért ott is van még mit bepótolni. 

Vujnovic borászat, Hvar-sziget

Két éve történt, mikor egy hirtelen döntés
után autóba ültünk és Bosznia-Hercegovinát átszelve a Makaraskai riviéra déli
részéig meg sem álltunk. A magasba törő Biokovo-hegység fehér sziklái, a
türkizkék tenger, a mediterrán fenyvesek, leanderek, fügefák tömkelegei, az
olajfa ültetvények, a kabócák éneke életem egyik legnagyobb élményét adták.  A szállásunk teraszával szemben az a Peljesac-félsziget
húzódott, ahol 1961-ben az egykori Jugoszláviában a Dingac-dűlőben létrehozták
az ország első eredetvédett szőlőterületét, aminek a fő fajtája a zinfandellel
közeli rokonságban álló plavac mali.  Sajnos
akkor még nem sikerült eljutnom a meredeken, tenger fölé magasodó, impozáns
látványt nyújtó, sziklás ültetvényre, de ez az álom most megvalósulni látszik,
ugyanis utunk orebici végállomásától 20-30 km-re fekszik a dűlő.  
Borászati szempontból az alig 4500 hektár szőlővel bíró Montenegrót se
becsüljük le, hiszen számos kincset tartogat a borok szerelmeseinek. Elég csak
megemlíteni a helyi nyelven fekete lónak hívott vranac-ot.  Aki már kóstolta borát, az jól tudja, a fajta egyszerre
három égtáj jellegzetességét hordozza magában, markáns savai az északot,
borsos, ánizsos fűszerei a mesebeli keletet, robusztus, tanninos teste, sötét
színe, a mediterrán délt, mindenek tetejében együttes komplexitása pedig
meglepheti a nyugati fajtákon nevelkedett borrajongókat. 
Ebben a hegyekkel szabdalt, mediterrán tengerparttal rendelkező csöppnyi
országban azt a Plantaze borászatot szándékozunk meglátogatni, amely 2310
hektáros területével, több mint 10 millió szőlőtőkéjével a kontinens egyik
legnagyobb saját szőlőültetvénnyel rendelkező birtoka. Mivel már korábban Plantaze borászatból
vranac-ot itt, Dingac dűlőből plavac mali-t itt mutattam be az oldalamon, ezért most
egy új őshonos montenegrói fehér fajtát a krstac-ot /szláv nyelven kereszt/
bontok fel a nagy utazás előtt. Nevét a
kereszt formájú fürtjéről kapta. 

2021-es bor, erőteljes mély,
citrosokkal teli, barackos, diós, mézes, virágos illatokat áraszt. Intenzív savai
mögött telt, kerek, mézes, érett barackos, enyhén körtés, kesernyés aromavilága
bújik meg, aminek meszes, ásványos karaktere hosszan érződik a torkomban. Nem egy finoman kidolgozott bor, mégis hatalmas meglepetést okoz.  5 pont

Kunci


Mit tartogat számunkra az ex Jugoszlávia?

 A horvát kóstolót követően, Brigi és Zsolti barátainknak köszönhetően még jobban belevethettük magunkat az ex jugoszláv borok megismerésébe. Mai fejjel úgy gondolom, ha Tito egykori birodalma ma is létezne, a balkáni országban a kontinens legváltozatosabb borkultúrája alakulhatott volna ki. Ebben a délszláv régióban tényleg egyszerre találkozik a négy égtáj, vagyis a kelet a nyugattal, észak a déllel. Ehhez jön az a természeti, társadalmi, kulturális sokszínűség, ami oly egyedivé tette Jugoszláviát.

   Rövid borkörképet nézve hamar megértjük miről is beszélek. Északkelet Szlovéniában főleg a fehér divatos sauvignon blanc, chardonnay fajták hódítanak, a mediterrán beütésű olasz határvidéken a csersavakban és fűszerekben gazdag teran vörösborára helyeznék a koronát, Isztria-félszigetén mindenképpen említést érdemel a Földközi-tenger első számú fehér fajtája a malvázia, délnek haladva a borok királyáról a plavac mali-ról ódákat lehetne zengeni /Olaszországban primitivo, Kaliforniában zinfandel/, a Kárpát-medence déli részén Szlavóniában magyar hatásnak köszönhetően a grasevina, vagyis az olaszrizling dominál, Belgrádtól délre semmiképpen se hagyjuk ki a nők szívét elraboló muskotályos tamjanika-t, míg Montenegróban és Macedoniában a fekete ménnek is becézett vranac vad ló erejével hasít végig az ízlelőbimbóinkon.

Boraim Szegeden a szent istván téri víztornynál


 Az írásom elejére visszatérve, vajdasági barátainktól egy macedon tamjanika-t, és egy montenegrói vranac-ot kaptunk, amik a hideg téli havas hétvégén felbontásra kerültek. 

   A hölgyek szívét meglágyító tamjanikáról először a Szentendre Kőhegybor Tömjénes /szerb nyelven tamjanika/ nevű muskotályos bora kapcsán hallottam. A pincészet ezzel állít emléket a város egykori rác szőlőkultúrájának. Ahogy már említettem, a tamjanika Belgrádtól délre testesíti meg a muskotályos bort. A szerbek autochton, a görögök sajátnak, a kutatók pedig közel keleti fajtának tartják. Valahogy a származása nem is érdekel, de az biztos, hogy a szerbek és a macedónok egyre jobb minőséget készítenek belőle. 
   Temjanika /helyi nevén/ borom Nagy Sándor földjének, Macedóniának, a Tikves borvidékének Stobi pincészetéből érkezett. A 600 hektáros birtok nevét egy egykori római városról Stobi-ról kapta. Számos hazai és nemzetközi fajtája közül két autentikus fajtát, a vranaco-t és a temjanika-t mindenképpen érdemes megemlíteni.
Stobi temjanika 2020   
   Illatában a parfümös enyhén muskotályos elemek sárgadinnye, citrus, barack, alma, körte, pici méz és mandula aromákkal társulnak. Krémes, fehér gyümölcsös testét citrusok tűzdelik át. Barack, sárgadinnye ízei néha mézre és trópusi jellegre váltanak, majd kesernyés körte lecsengésben végződik. Mindezt némi maradékcukor teszi kerekké. 5+ pont
   
   Melyikünk gondolná, hogy az alig 4500 hektár szőlőterülettel rendelkező Montenegróban van Európa legnagyobb szőlőbirtoka? A Plantaze Vinarija 2310 hektár egybefüggő területével egy olyan igazi kolosszus, ahol a méret ellenére is odafigyelnek a minőségre. 700 fős állandó személyzete az idénymunkák során közel 2000-re bővül, így a zöld munkáktól kezdve a szüretig szinte minden kézzel történik. Különleges /kontinentális, hegyvidéki, mediterrán/ klímája egyvelegének köszönhetően kiváló borok készülnek a kontinens ezen szegletében is. Első számú fajtája a helyiek által fekete ménnek is nevezett vranac, amit sötét színe révén egykoron festőszőlőként használtak. Mára a térség igazi csatahajójává vált. Bora magában hordozza a négy égtájat, vagyis a keleti fűszereket, az északi savakat, a vastag mediterrán testet, és számos nyugati fajta hosszú érlelési potenciálját. Magas antioxidáns hatása miatt kis mennyiségben gyógyszerként is ajánlják.

Plantaze Pro corde vranac 2016
   Sötét színét sokan a vérhez hasonlítják. Keleti fűszerekkel gazdagított illatában egymást váltják a fekete bogyós gyümölcsök. Szeder, fekete ribizli, érett áfonya, kávé, fekete bors, amibe némi ánizs is beleszorult. Kora ellenére élénk, mégis szikár tanninja és csersavai szépen uralják a bort. Egyszerre tüzes, fűszeres és gyümölcsös. Ízében előtérbe kerül a fekete ribizli, a szeder, az áfonya, a bors, amit némi mentás ánizsos aromavilág leng át. Gyümölcsös, fűszeres karakterét hosszan érzem a torkomban. Úgy gondolom a vranac tényleg a világ egyik legizgalmasabb borát adja. 7 pont

Még egyszer köszönet a borokért!

Kunci
2025 ©
barefoot web design