2004 Karácsonyán az ünnepi asztalnál egy Vida kadarkát bontottam fel. Sajnos az évjáratra már nem emlékszem, talán 2002-es, esetleg 2001-es lehetett, de a könnyed fűszeres karaktere, cseresznyés, meggyes, ízvilága azóta is bennem él. Ekkor szerettem bele ebbe a borfajtába.
2021 november 20-án a kadarka ünnepén mi mást is bonthatnék fel, mint egy üveg kadarkát. Sajnálattal hallom, hogy népszerűsége ellenére a hazai ültetvényeinek nagysága alig éri el a 300 hektárt. Legnagyobb mennyiségben a Szekszárdi és a Kiskunsági borvidékeken /116 ha, illetve 86,2 ha/ termesztik, a maradék pedig 8 borvidéken oszlik el.
Erre a jeles napra Szegediként legszívesebben egy csongrádi kadarkát szerettem volna poharamba tölteni, amit hosszas keresgélés után se sikerült találnom a város borboltjainak polcain. Így esett választásom a 2019-es szekszárdi Kadarka Fúzióra a szekszárdi Iván-völgyi túra szervezőinek /Heimann Családi Birtok, Németh János, Sebestyén Pince, Tüske Pince, Vida Családi Borbirtok és a Kávé Háza/ közös borára. Ezt nem csak a fajta népszerűsítéséért, hanem annak megmentéséért is készítették.
A silleres megjelenésű bor igen intenzív illatokat áraszt. Friss cseresznye, meggy aromái ontják a fűszeres jegyeket. Légies, fűszerekkel átszőtt testét markáns savgerinc öleli körbe. Cseresznye és meggy ízei leheletnyi szederrel egészülnek ki. Mindezt egy enyhén likőrös lecsengés kísér.
Már régen ittam egy ekkora potenciával bíró könnyed, mégis érett kadarkát. S a végén tisztelet a Kadarkának, s azok készítőinek!
6 Pont
