bor földrajz

Jussunk dűlőre

Peljesac-félsziget

A legendák nyomában! A ráadás!

 

A kóstolás zárásaként a
Matusko Vinarija-ba tértünk be, amit külön posztnak szánok. Igaz, a másik két
borászattal együtt egy kalap alá is lehetett volna vonni, a sok borelemzés
mégis csak unalmassá teszi az olvasást. Na meg Mato Violic Matusko a pincéjének
1997-es alapítása óta egy olyan birodalmat épített fel maga köré, ami
mindenképpen megér egy külön történetet. Bátran kijelenthetjük, a hosszú hajú,
viszonylag magas, motoros rocker kinézetű ember mára a Peljesac-félsziget egyik
vezető termelőjévé nőtte ki magát. 

Matusko borászat


Anno a szakma alapjait a pincéjétől alig 50
m-re lévő Vinarija Dingac-ban főagronómusként sajátította el, majd magán útra
lépett. Mára kiemelkedő szortimentje, kimagasló eredményei magukért beszélnek.
Borai közül talán azokra az amforás tételekre a legbüszkébb, amihez egy ősi
görög recept szerint Boszniában készítették az amforákat. Többek közt ő érlelt
elsőként amforában Dingac plavac malit, sőt fél literes változataiban még bort
is értékesít a különleges agyagedényekben. Mellékesen említem, hogy külön oliva
olaj termékekkel is bír, de ez ebben a régióban teljesen megszokott dolognak
számít. 
Egész évben nyitott kapukkal
várja a vendégeit, a 2000 m2-es pincéjében olyan szabadon
látogatható bormúzeumot hozott létre, ahol 1000 teli hordó, rengeteg amfora és
megannyi érlelésre szánt palack közt sétálhatunk szabadon. A tudatos borász a
hűséges társakról sem feledkezett meg, így mindenfelé kisebb-nagyobb szamár
szobrokat találunk, na meg a pincéjének a jelképét is ez az állat adja. 
Itt már deci-re mérték a
bort, és tényleg hatalmas választékból válogathattuk. Sok morfondírozás után
két fehér, valamint egy fullextrás Dingac mellett tettem le a voksom. 

Rukatac 2022 

A korábban poharamba került
Anticevic rukatachoz képest citrusosabb, könnyedebb, szerethetőbb ízvilággal
rendelkezik. Szép savai közepes testtel, körtés, picit barackos ízekkel
egészülnek ki, amibe némi kesernyés, csonthéjas ízvilág szorul. Tiszta, egyszerű
szerethető bor! 4+ pont

 

Posip 2022 
Citrusokkal, enyhén trópusi
gyümölcsös aromákkal nyit. Némi zöld banán kesernyéje mellett, alma,
körte, csöpp bodzával. Kerek, jó közepes teste, viszonylag hosszú,
picit zöldes utóíze igazán megtetszett. 5 pont 

 Royal Dingac 2012 

Jogosítványomra gondolva utolsó
tételként egy 11 éves, 4 év kishordós érlelésen átesett Dingac-ra adtam a
voksom. Kíváncsi voltam, mire képes innen egy ennyi idős bor. Utólag azt kell
mondanom, komplex karakterét nehéz szavakba önteni. Szeder és szilvalekvárok
érett változatai, fekete borssal meghintve, amire csokis, braunis, kakaóporos
réteg rakódik, az egészet pedig körbeöleli egy fahéjas, vaníliás buké. Az évek
alatt tanninjai sokat lágyultak, mégis nagyon jól tartják a testét. Hosszú
lecsengésű. 7+ pont. 

Pillanatkép a Postup-dűlőről

Hazafelé néhány fotó
erejéig még megálltunk a híres Postup-dűlőben, ahonnét tényleg szép kilátás van
a környező szigetekre valamint táborhelyünkre Orebic-re. Ugyan több borozáson
már nem vettünk részt, a nyaralásunk még nem ért véget, a következő részben Kis
Dubrovnik-ba, Marco Polo szülőhelyére, Korcula-ra hajóztunk át. Tartsatok oda
is velünk.

Kunci

Legendák nyomában III. rész

 

Grgich borászatot elhagyva szép lassan Orebic
felé kezdtünk visszacsorogni. Előbb Pijavičino falucskájában a Skaramuca Pincészet borbárjában álltunk meg. A borászat története 1992-re nyúlik vissza,
ami mára egy sikertörténetté vált. A rapidnak mondható kóstoló során számos
értékes információ birtokába jutottunk. Megtudtuk, hogy  a 90
hektáros Dingac dűlőben 22 hektárjukkal a legnagyobb családi résszel
rendelkeznek, sőt a boros palackok címkéire ráírt Plavac név eredetére is fény
derült. A félsziget belsejében lévő szőlők többsége is plavac mali, minőségük
mégis eltörpül a tenger fölé meredő szőlősoroktól, így az onnan származó
alapanyagból készült italt egyszerűen csak Plavacnak hívják. Ezt a termelők a
mindennapok kártyázós italának szánják. Itt két Dingac-ot kértünk a poharunkba. 

Skaramuca borbár 

Skaramuca 2018 Elegance Dingac

Picit könnyedebb elegánsabb ízvilággal bír. Amúgy minden
a helyén van, a hordó sem túlzó. Az enyhén aszalt szilva, szeder, meggy jegyei
mellett, a hordó csokis, borsos fűszereihez némi vanília is társul.  5+
pont

Skaramuca 2017 Dingac Reserve 

Jó potenciállal bíró tartalmas bor. Úgy tömény, hogy még
élvezhető is. Igaz, hordózása picit erősebb, amiben a csoki és a borsos
fűszerek előre törnek, vaníliából sincsen hiány, a barrique mégsem ül a szeder,
fekete ribizli, érett szilva ízein. Egyenletes savgerince jó néhány év érlelést
biztosít még a bornak. 6+ pont 

A 15 perces látogatást követően autóba
pattantunk és ismét Potomje-ba, a Vinarija Dingac-ba tartottunk. A szamár
címkés pincészet borai már nem voltak ismeretlenek, sőt életem talán legszebb
tételét a „2012-es Dingac Selection-t” is tőlük kóstoltam. Az 1902 óta fennálló
borászatot sokan a Dingac-dűlő jelképének tartják. Azt se feledjük, az egykori
Jugoszláviát egy hatalmas állami gazdaságként élte át. Amúgy a borászat egy
modern szövetkezetté alakult át, aminek 330 tagja van és összesen 293 hektár
szőlővel bírnak. Ennek ellenére a múlt árnyai sajnos meglátszanak. Hatalmas,
ósdi tartályai, rozsdás kerítése, egy enyhén feltuningolt szoci TSZ érzetét
adta. Nem értem egy ilyen múltú cég miért nem ad a marketingre és a külcsínre.

Vinarija Dingac 2018 Postup

Orebic falucskája előtt fekvő Postup-dűlő a Dingac után
1967-ben Horvátországban másodikként kapott eredetvédelmet. Ugyan a terület a
tenger felé néz, borai nagysága mégsem közelítik meg a nagy testvér robusztus
karakterét, ettől még hatalmas erő lakozik benne. Azt azért tudni kell, a
pincészet termelői az 50 hektáros területből 28,6 hektárt magukénak tudhatnak,
míg a Dingac-ból is közel a felét.

Jó közepes test és fűszeres karakter fogad,
amihez szilva, szeder, csoki, aszalt meggy aromák párosulnak. Lecsengése szép
hosszú, mégis, a Dingac-hoz képest van benne egy szerethető bársonyos vonulat.
6 pont 

Vinarija Dingac 2018 Dingac

Az előzőhöz képest a hordóhasználat, valamint a fűszeres,
aszalt gyümölcsös jegyek egy erőteljesebb szintre kapcsoltak. A nagy test
mögött dohány, szeder, csoki, némi feketeszeder bújik meg. Hosszú lecsengésű.
6+ pont

Vinarija Dingac 2015 Reserva

Azt hiszem ez az a tétel, amibe az ember visszatenné a
dugót és hagyná érlelni. Igaz a 2012-es évjárat minőségét nem éri el, mégis már
az első korty után érezni benne az erőt. Egyszerre friss, mégis tömény. Csoki,
szeder, dohány, vanília, szilva, aszalt meggy, sok-sok fűszerrel. A fajtára
jellemző kesernyés íz ebből sem hiányzik, szóval nem a mindennapok bora került
poharamba. Erős 7 pont

Kunci

Fehér szőlő a balkáni tanninbombák közt

 

Anno Tito rezsimje a dalmáciai Peljesac-félszigetet
kékszőlős területté, a szembe lévő Korcula-szigetét fehérré nyilvánította. Míg Peljesac-on
a plavac mali az úr, addig a túloldal két leghíresebb fajtája a posip valamint
a grk, de az utóbbi egy másik cikk témája lesz. 

Jelenleg a szárazföld nyúlványán a plavac mali
mellé egyre több fehér szőlőt, rukatacot, más néven marastinat ültetnek.
Dalmáciában a posip után ez a leggyakoribb fehér fajta, amit gyakorta
házasításokra szoktak használni. Amúgy, DNS vizsgálatok bebizonyították, hogy a
marastina nem más, mint a malvasia lunga. Ehhez kapcsolódóan még a nyár elején
írtam egy igen érdekes cikket a Pécsi Borozóba! ITT.

Mivel eddig még nem volt szerencsém rukatachoz és
az első esti orebici sétánkon az egyik borbár kínálatában szembejött velem, nem
bírtam ellenállni a kísértésnek, majd kértem egy pohárral. Borom a félsziget
közepéről az Anticevic pincészetben készült, amely borászat nagy szerepet szán a
fajtának.

2021 Jidro rukatac

Kesernyés, citrusokkal indít, amiben némi
narancshéjas, viaszos vonulat húzódik. Ízeiben ez az olajos, viaszos,
mediterrán vonal megmarad, és kesernyés, csonthéjas aromákkal folytatódik. Jó
közepes testében savai hamar eltűnnek, ami sajnos a lecsengésére is rányomja
bélyeget. Nem rossz bor, de nem is emelkedik ki. Inkább egy tucat fehér
mediterrán kategóriába sorolnám. 4+ pont

Gondolatok egy nagy utazás előtt

Az utazás már kicsi gyermekkorom óta lázba hoz, talán ebből is adódhatott,
hogy később geográfus diplomát szereztem. A kalandvágy a mai napig elkísér és
tényleg szerencsésnek érezhetem magam,
mivel szerte a Földgolyón számos csodás helyre sikerült eljutnom. Az igazi
katarzis mégis akkor csúcsosodik ki, mikor egy régóta vágyott, sokat
hallott, olvasott, bakancslistás helyre készülök.

Most is egy ilyen út előtt állok, aminek keretében előbb Montenegrót, majd Horvátországot
vesszük célba, természetesen némi boros kitekintővel. Utamról, tapasztalataimról
mindenképpen be szeretnék számolni, hiszen a 12 nap alatt garantáltan rengeteg
élmény és meglepetés vár ránk. Be kell vallanom, a fekete hegyek országában,
Crna Goraban még nem jártam, a déli szomszédunknál, Horvátországban már igen,
azért ott is van még mit bepótolni. 

Vujnovic borászat, Hvar-sziget

Két éve történt, mikor egy hirtelen döntés
után autóba ültünk és Bosznia-Hercegovinát átszelve a Makaraskai riviéra déli
részéig meg sem álltunk. A magasba törő Biokovo-hegység fehér sziklái, a
türkizkék tenger, a mediterrán fenyvesek, leanderek, fügefák tömkelegei, az
olajfa ültetvények, a kabócák éneke életem egyik legnagyobb élményét adták.  A szállásunk teraszával szemben az a Peljesac-félsziget
húzódott, ahol 1961-ben az egykori Jugoszláviában a Dingac-dűlőben létrehozták
az ország első eredetvédett szőlőterületét, aminek a fő fajtája a zinfandellel
közeli rokonságban álló plavac mali.  Sajnos
akkor még nem sikerült eljutnom a meredeken, tenger fölé magasodó, impozáns
látványt nyújtó, sziklás ültetvényre, de ez az álom most megvalósulni látszik,
ugyanis utunk orebici végállomásától 20-30 km-re fekszik a dűlő.  
Borászati szempontból az alig 4500 hektár szőlővel bíró Montenegrót se
becsüljük le, hiszen számos kincset tartogat a borok szerelmeseinek. Elég csak
megemlíteni a helyi nyelven fekete lónak hívott vranac-ot.  Aki már kóstolta borát, az jól tudja, a fajta egyszerre
három égtáj jellegzetességét hordozza magában, markáns savai az északot,
borsos, ánizsos fűszerei a mesebeli keletet, robusztus, tanninos teste, sötét
színe, a mediterrán délt, mindenek tetejében együttes komplexitása pedig
meglepheti a nyugati fajtákon nevelkedett borrajongókat. 
Ebben a hegyekkel szabdalt, mediterrán tengerparttal rendelkező csöppnyi
országban azt a Plantaze borászatot szándékozunk meglátogatni, amely 2310
hektáros területével, több mint 10 millió szőlőtőkéjével a kontinens egyik
legnagyobb saját szőlőültetvénnyel rendelkező birtoka. Mivel már korábban Plantaze borászatból
vranac-ot itt, Dingac dűlőből plavac mali-t itt mutattam be az oldalamon, ezért most
egy új őshonos montenegrói fehér fajtát a krstac-ot /szláv nyelven kereszt/
bontok fel a nagy utazás előtt. Nevét a
kereszt formájú fürtjéről kapta. 

2021-es bor, erőteljes mély,
citrosokkal teli, barackos, diós, mézes, virágos illatokat áraszt. Intenzív savai
mögött telt, kerek, mézes, érett barackos, enyhén körtés, kesernyés aromavilága
bújik meg, aminek meszes, ásványos karaktere hosszan érződik a torkomban. Nem egy finoman kidolgozott bor, mégis hatalmas meglepetést okoz.  5 pont

Kunci


Különleges horvát borok kóstolója Szegeden II.

“Svaku lozu, hvali, 
ali mali plavac sadi”
“Minden szőlőt dicsérj, 
de plavac malit ültess”

   E szavakkal kezdeném a horvát borkóstoló második felét, ahol az ország első számú sztárja a plavac mali került előtérbe. A fajtával először 5-6 évvel ezelőtt Budapest egyik borfesztiválján találkoztam.

Hvar-szigete, Sucuraj, háttérban a Biokovo-hegység, Dalmácia


   Sötét színe, piros és fekete bogyós ízvilága, fűszeres jellege, enyhén kesernyés lecsengése egyből magával ragadott. Azóta megjártam a fajta hazáját Dalmáciát, ahol számos plavac mali került poharamba. 


   A dalmát szupercsoda a 2000-es évek elején Mike Grgichnek /Napa-völgyben a Grgich  Hills alapítója/ köszönhetően vált ismertté, ugyanis az ő segítségével sikerült az amerikaiaknak megtalálniuk a zinfandel ősét. Ez nem más mint a szinte már kihalt crljenak kastelanski, ami igen közeli hasonlóságot mutat déli szomszédaink első számú szőlőjével a plavac malival.  Azóta már azt is tudjuk, hogy a plavac mali, a crljenak kastelanski és a dibrici fajták kereszteződéséből született.
    E sztorinak a gyökereit vizsgálva hazai kötődésünk is van. A beszámolók alapján az első zinfandel tőkék az 1820-as években a bécsi Schönbrunni kastély császári kertjéből kerültek bostoni melegházakba, ahol még a téli időszakban is friss szőlőt szüretelhettek róla. Néhány évtizeddel később pedig innen vihette magával a Sonoma-völgyi Buena Vista birtokára az a magyar származású Haraszthy Ágoston, akit a kaliforniai bortermelés atyjaként tartanak számon. 

   Napjainkra a cevapcici, a prsut, az olivaolaj, a tengerből kifogott friss halak, az utak mentén lévő grillezett bárányok mellett, a plavac mali is felkerült a horvát gasztronómia térképére. A helyiek szerint a későn érő fajta ott érzi jól magát, ahol tűz a nap, sziklás a talaj és a gyökérzetnek minden csepp vízért meg kell küzdenie. Nem is csoda, ha a plavac mali otthona az ország legszárazabb, legnapsütöttebb régiója, vagyis Dalmácia. Igazi szentélyének a Peljesac-félsziget Dingac és Postup dűlőit tartják, amik a keskeny földnyelv délnyugati részén fekszenek. Ráadásul az országban e két termőhely kapott elsőként /1961 illetve 1967/ eredetvédelmet. Különleges klímájának köszönhetően a lakosság főleg szőlő és olajbogyó termesztéssel, borkészítéssel, halászattal na meg az oly sok munkát adó turizmussal  foglalkozik. 
   A környező szigeteken is egyre népszerűbbé válik a plavac mali, így Hvar szigetén a Sveta Nedjelja, Zavala, Ivan Dolac, Brac-on pedig a Murvica dűlők is nagy hírnevet szereztek maguknak. Kóstolásunk során sajnos a régió első számú fehér fajtája posip nem került terítékre, de nyaralásunk alkalmával ezt is sikerült megízlelnünk. 


Rozic plavac mali 2015
   Fajtajelleges tiszta illatokkal indít. Érett áfonya, szeder, csoki, sok fűszerrel megbombázva. Tanninjai az idők során lekerekedtek. A közepes testű fűszeres bor, szeder, áfonyalekvár, fekete ribizli, kávé, csoki ízeit, szárított paradicsomos buké lengi körbe. Enyhén rebarbarás, medvecukros lecsengésű. 6+ pont

Matusko plavac mali 2019
   Epres, cseresznyés, málnás, áfonyás, szedres, fűszeres illatát erős vaníliafelhő burkolja körbe. Én ezt hordónak mondanám, de a helyiek szerint ez a különleges aroma, a délről fújó jugo szél partra hordott algájának köszönhető. A könnyedebb testű borban, ugyancsak átható az algás, vaníliás jelleg, amit áfonya, cseresznye, málna, fűszeres ízei kísérnek. 5 pont

Radovic Dingac plavac mali 2018
   Itt már egy vastagabb érettebb borról beszélünk, ami még mindig időt kíván. Szeder, áfonyalekvár, fekete ribizli, csoki, kávé, sok fűszerrel és fekete borsos jelleggel egészül ki. Alkoholban sincsen hiány, amitől picit likőrös jellegű. 6 pont


Radovic Dingac Reserva plavac mali 2016
   A szeder, fekete ribizli, áfonya, bors aromáiban, ha nem is annyira áthatóan, de itt is érezhető az algás vaníliás jelleg. Fekete bogyós lekváros testét élénk csersavak járják át. Fekete ribizlis, borsos, enyhén kesernyés rebarbarás lecsengésű. 7- pont


Vinarija Dingac Dingac Selekcija palavac mali 2012
   A Vinarija Dingac 1902-ben létrejött szövetkezet, ami közel 300 hektár szőlőjével és 330 tagjával a félsziget legnagyobb borászatává fejlődött. Mára a leghíresebb horvát pincészetek közé nőtte ki magát.
Illatában a hordó borsos, csokis fűszerei egyszerre keverednek a fekete bogyós gyümölcsök aromáival. A vastag testű, kerek borban szinte robbannak a borsos, csokis fűszerek, amiben egymás után jelennek meg a fajtára jellemző fekete ribizli, áfonya, szeder, kávé ízek. Irtózatosan hosszú fűszeres lecsengésében az enyhén kesernyés rebarbarás jelleg sem hiányzik. 8 pont

   Úgy gondolom ezzel a borral pontot tehettünk az este végére. Nem hiába választották meg kétszer a zágrábi borfesztivál legjobb borának.

Kunci
2025 ©
barefoot web design