• Skip to main content
  • Skip to footer

bor földrajz

Jussunk dűlőre

  • Blog
  • Magamról
  • Szolgáltatások
  • Kapcsolat

Új-Zéland

Jul 06 2023

Utam a biodinamikához

   Misztikum, vagy tudományokon alapuló tevékenység,
tehetném fel a kérdést a biodinamikus szőlőművelés hallatán? Nyugodtan
belecsaphatnék a közepébe és írhatnék: nap-hold állásról, elásott
marhatülkökről, csalánlevélből készült főzetekről, mégis saját tapasztalataim
alapján, kívülről befelé haladva, a bio útján elindulva, egyre nagyobb
mélységbe merülve szeretném bemutatni ezt az ősi hitvalláson alapuló,
ezotériába hajló, egyedi szőlőművelési módot; a biodinamikát. 
Mindenekelőtt a Sümegen gazdálkodó Egly Márk szavait szeretném idézni, mivel még nem találkoztam olyan termelővel, akinek ennyire átjárja a mindennapjait ez a különleges hitvallás, mint az Övét. 

“Az életünkben minden körforgásszerűen
működik. Meg kell fordítani a dolgokat, a növényt és a föld immunrendszerét
kell megvédeni a betegségektől.”

A Ráspi Étterem és Borászat

   

   Utazzunk vissza kicsit az időben, egészen 2014-ig! Ekkor
több év külföldi vendéglátós munka után idehaza próbáltam borászattal/borral
kapcsolatos állást találni. Úgy gondoltam, elég hazai és
nemzetközi tapasztalattal rendelkezem egy borboltos, borbáros pozícióhoz, azonban
igyekezetem ellenére eleinte, mégis többször zátonyra futottam. Sokadig
nekirugaszkodásom után hatalmas meglepetésemre, az első, örökös magyar
sommelier bajnok, Kovács Antal nyújtott segítő kezet. Egy rövid találkozást
követően, néhány nappal később már Fertőrákoson, a Ráspi Étterem és Borászatban találtam magam, ahol fél évet töltöttem el a modern konyhaművészet
és a bio szőlőművelés bűvöletében. Aki ismeri Horváth Józsefet, „Ráspit”, jól
tudja, ő nem csak egy borász, hanem egy környezettudatos szakács is. Amit lehet,
saját maga termel, így az ételek ízesítésére, díszítésére szolgáló természetes
dekorációelemeket, kovászból készíti a kenyeret, zsályából, rózsából,
fenyőrügyből, ibolyából főzi a szörpöt, sőt egyszer szabadban tartott
baromfiudvart is létesített.

A Fertő-tó partján a napi feladataim gyakorta a
hátsókertben, a gyógynövények, ehető virágok begyűjtésével indult, a
borkóstolók tartásakor pedig szívesen meséltem a bio művelés titkairól. A
szőlőben használt természetes, nem felszívódó, mégis immunerősítő anyagokon
(kén, narancsolaj, melasz, rákpáncél, gyógynövény főzetek) túl, kiemeltem
beszéltem a biodiverzitás jelentőségéről, a talajban élő gombák humuszképző
tevékenységéről, a virágokra szálló beporzó rovarok jelentőségéről, a kártevők
túlszaporodását megakadályozó énekesmadarak munkájáról.
Előadásaimban, geográfus végzettségemhez hűen,
mindig felhívtam a figyelmet a terroirt befolyásoló hatásokról valamint a
talajtakaró növények tudatos használatáról, amelyek védelmet nyújtanak a
kiszáradástól, levágott szárai pedig komposztként hasznosulnak tovább. A Soproni
borvidék kapcsán gyakran aduászként húztam elő az egykori poncichterek babbal teli szőlősorait, akik nem is sejtették, milyen jót tesz a
szőlő fejlődésének ez a pillangós virágú, nitrogénkötő haszonnövény termesztése. 
A bio művelés terén
Új-Zéland a másik kedves témám, szerencsésnek mondhatom magam, amiért pár éve
körbejárhattam, ezt a gyönyörű országot. Az új-zélandi
termelők jelentős része
elköteleződött a karbonsemlegesség mellet, ennek folyományaként: már
vékonyított üvegből készült palackot használnak, újrahasznosított kartonba
csomagolják a boraikat, nem beszélve a nap- szélenergia felhasználásáról.
Egyedülálló fűnyírási, trágyázási technikájuk sem mellékes, egyszerűen a
bárányokat a szőlősorok közé terelik, míg a szüretekkor megjelenő seregélyek
elűzésében a ragadozó madarak betelepítésével védekeznek.

The Whare Ra organikus borászata, Marlborugh, Új-Zéland

   

   A szakma szerint a borkészítés szempontjából a bio
művelést a biodinamizmus követi, könnyebb megértés miatt mégis megfordítom a
sort és a natúr borok világával folytatom írásom. Ugyan a natúr borok készítése során jóval szigorúbb szabályokat kell követni a termelőknek, viszont nem
követel olyan ezoterikus hitvallást, mint a biodinamika.
 

A natúr bor Sütő Zsolt szavaival élve:             
     

„az a bor amihez nem lett semmi hozzátéve, és
amiből nem lett semmi elvéve”

Közismert tény, hogy a konvencionális
borkészítésnél a borászt rengeteg biológiai, kémiai (fajélesztő, must
sűrítmény, savpótló anyagok, cukor), technikai újdonság (szűrés, derítés,
fordított ozmózis) segíti, amivel nagyban befolyásolni tudja a bor minőségét,
ízvilágát. A natúr borászok ezzel ellentétben a
 legkisebb beavatkozással, gyakorta a természet erejére
bízzák a borok fejlődését.
Mivel hazánkban sokáig nem létezett natúr bortörvény,
borászaink ezt a területet elég tágan  értelmezték. A törvény részletes
útvesztőibe nem szívesen mélyülök el, inkább csak a főbb ismérveit emelem ki. A
bio művelésen túl, csak a növény saját vad élesztőkultúrájával erjeszthetnek,
mellőzik a szűrést, derítést, azonban kén bizonyos mértékű használatát
engedik. 
Munkásságomnak köszönhetően több natúr borásszal van kapcsolatom, így rengeteget tanultam tőlük. Személy szerint két fő csapást különítek el: a kén használókat, valamint a kén elhagyókat. A sárga por sterilizáló hatásáról lemondó termelők igazi embert próbáló kötéltáncot járnak, amiben a legapróbb hiba is végzetes lehet, így az ecetbaktériumok hamar megjelenhetnek a borban. Azt se feledjük, a vörösborok tanninjaik révén jobban ellenállnak a külső hatásoknak, a fehéreknél a hibafaktor jóval nagyobb mértékű. Ennek megelőzésére finom seprőzést, hosszú, fahordós érlelést használnak. A végletekig menők a modern vívmányok elhagyásától sem riadnak vissza. Egyesek már a traktor helyett lovakkal szántanak, a szüret során a nagyapáinknál látott régi kosaras prést veszik elő, a must pincébe jutását, a szivattyúk megtagadásával a természet adta gravitációra bízzák. A natúr borászatról szóló részt a Bükki borvidéken gazdálkodó, Sándor Zsolt szavaival zárom.

„Azt érzem, a különféle borászati segédeszközök
konzerválják, uniformizálják a borokat. Az évek során arra jöttem rá, hogy úgy
szeretném bemutatni a boraimat, mintha a hordóból kóstoltatnék.”

Sándor Zsolt, Avas-hegy, Miskolc

   

   
   A biodinamika már egy olyan szemlélet, hitvallás, ami
elhagyja a földi létet és a Nap, Hold mozgásához igazodik. Ennek kidolgozója a
19-20. században alkotó, Murakirályon született, osztrák
állampolgárságú, a kor spirituális mozgalmának egyik vezéregyénisége Rudolf
Steiner (1861-1925) volt. Elmélete szerint a Hold a vizek árapály mozgása
mellett a teljes ökoszisztémára hat. Megfigyelései alapján a holdfázisok
különbözőképpen verik vissza a nap sugarait, ezzel eltérő folyamatok zajlanak
le, így a gazdák a permetezéstől kezdve, a zöld munkán át, a palackozásig előre
kiszámított időpontok alapján végzik feladataikat.   
Talán azt, a napfordulóhoz köthető rituálét tarthatjuk a
biodinamika csúcspontjának, amikor a termelők gyógynövényeket (pitypangot,
macskagyökeret, cickafarkot, kamillát stb.), szerves trágyát, különféle
ásványokat töltenek tehénszarvba, amforába, majd elássák, illetve meghatározott
időpontban kiszedik és szétszórják őket a szőlőben, ezzel megerősítve a
növényhez, a Földhöz, a természethez kötődő hitüket. A modern kor szőlőjébe a bio, később a biodinamika irányzata az 1970-es évektől a franciaországi Beaujolais-ból indult el világhódító útjára. Majd a 21. századba átlépve fokozott gyorsasággal  terjedt szerte a földgolyón, mára pedig egyre több borászat választja ezt a holisztikus utat. Hazánkban elsőként a biodinamikus Demeter tanúsítványt (Déméter az ókori görögök termékenység és földművelés istennője) 2011-ben, Tokaji borvidéken, a Pendits Biodinamikus Szőlőbirtok és Pincészet kapta meg, azóta viszont számos termelő vallja ezt a hitvallást. Gondolok Bencze Istvánra a Szent György-hegyen, Wassmannékra Villányban, a Kristinus Borbirtokra Kéthelyen és ide sorolom a korábban már említett Egly Márkot is, aki ugyan még nem függesztheti ki a pince falára a Demeter tanúsítványt, életfilozófiáját tekintve mégis benne él. Márknak azért is köszönettel tartozom, mivel egy hosszú beszélgetés során ő tárta fel nekem a biodinamika rejtelmeit. 

Egly Márk pincéjének szentélye, Sümeg

   A cikkem végén kérdezhetnénk, hogy milyen egy
natúr vagy biodinamikus bor? Kóstolásakor ne keressük a kristálytiszta,
áttetsző színeket, a virgoncan ficánkoló illatokat, inkább elgondolkodva
mélyedjünk el az enyhén élesztős, juicos, kompótos aromavilágában, majd
próbáljuk befogadni a természetéből jövő erőket.

Kunci

Written by barefoot · Categorized: Egly Márk, Fertőrákos, natúr borkészítés, Ráspi, Sándor Zsolt, Új-Zéland · Tagged: bio, biodinamika

Feb 12 2023

Ezerjóval a világ körül

Az Ezerjó Borszaküzlet ismét nagyszabású borkóstolót tartott Szegeden, helyet pedig szokás szerint a Mojo Club biztosította. A Tussock Jumper borokkal olyan Föld körüli utazásra invitáltak minket, aminek során kontinensről-kontinensre ugrálva ízlelhettük meg a nagy hírű borvidékek nemes nedűit. Ez a borcsalád egy brand alatt ismerteti meg a fogyasztókkal világ kiemelkedő borvidékeinek legjellemzőbb szőlőfajtáit. További különlegességük, hogy a palackok címkéin az adott országokra jellemző állatokat ábrázolnak, akik egy letölthető mobilos applikáció segítségével 3D-ben maguk tartanak rövid borismertetőt. 

Mi mással is indíthatnánk egy ilyen
különleges kóstolót, mint a spanyolok frissítő gyöngyeit tartalmazó Cava-val. A
Barcelona melletti Penedés borvidékének macabeo és chardonnay fajtákból,
palackos, vagyis tradicionális eljárással készült ünnepi ital, Champagne-t és
Prosecco-t követően a világ harmadik leghíresebb buborékos pezsgőjévé nőtte ki
magát. Markánsabb savgerince köré a zöldalmás aromavilágára némi élesztős, keserűmandulás,
citrusos jegyek telepednek, erőteljesebb savait pedig a 11 gramm maradékcukra
kerekíti le.

Hatalmasat, a világ túlsó felére,
Új-Zélandra Marlborough borvidékére ugorva a 21. század egyik csoda borával a
sauvignon blanc-nal folytattuk a sort. A Loire menti fajta ezen a
csendes-óceáni szigeten találta meg újvilági otthonát, ahol a különleges klíma
miatt egyedi, trópusi gyümölcsös aromavilággal rendelkezik. A poharamba töltött
2022-es citrusokkal gazdagon ellátott borban könnyedén felfedezhetőek a mangó,
banán, körte, zöldalma jegyek, amikhez lecsengésében némi édeskés íz társul.

A vörösborokra áttérve ismét az öreg kontinensen találtuk magunkat. A nagyhírű
Burgundia kistestvérének kikiáltott Beujolais első számú fajtájával a gamay-val
ismerkedtünk. A bor kapcsán mindenképpen érdemes kitérni a Beujolais nouveau
borokra, ugyanis ez volt a franciák első primőr tétele, amivel ezt az ismeretlen
bortermő területet a 20. század közepén felhelyezték a világ bortérképére. A francia alapítású
Tussock Jumper cég némi csavart tett a dologba, hiszen ez a gamay nem
Beujolais-ból, hanem közép Franciaországból származik. Normál esetben a
kadarkánál alig vastagabb testű bora meglepő módon intenzív szeder, csoki, érett
málnás illatokkal indít, könnyed testében viszont epres ízek is előbújnak,
amikhez lágy fűszerek társulnak.

Egy ilyen borsorban Itáliának
mindenféle képen helyet kell szorítani, így meg sem álltunk Taljánország déli
csücskéig, Szicíliáig. Az Avola városáról elnevezett nero ’d avola sötét színű,
jó közepes testű, meggyes, enyhén szilvás aromájú, szofisztikáltan hordózott, borsos, fűszeres borával barátkoztunk. Ezt az ősi faját Szicília királyának is
hívják, aminek jelentőségét az utóbbi időben kezdik felfedezni a termelők.

Latin-Amerikába, Argentínába kalandozva mi más lehetne a téma, mint a
malbec. A fajta a francia ampellográfus
Michel Aimé Pouget révén 1853. április 17-én került be az
országba / április 17-én ünnepeljük a malbec világnapját/, ami mára az ország
borászatainak első számú exportcikkévé vált.
 Az Andok előtti 1000-1500 méter magasra felkúszó
fennsíkok ültetvényein új otthonra lelt, majd a félsivatagos területeken gyümölcsös
teltebb borok készülnek belőle, mint francia őshazájában Cahors-ban. Külön
kiemelendő, hogy a palackunk tartalma nem a híres Mendoza-ból, hanem a tőle
északabbra, a 650 m magasságban fekvő, melegebb termőterületű San Juan-ból
érkezett.  A régió klímája testes,
sötétlilába hajló italunk szedres, áfonyás, ízében szilvás, csokis, kellemesen
fűszeres lecsengésében is tetten érhető. 
Magyar vonatkozását se hagyjuk ki, egy elmélet szerint a szőlő első
vesszői a Kárpát-medencéből kerültek Cahors borvidékére, ennek igazságtartalmát
azért elég csekélynek tartom.

A kóstolót Kalifornia sztárjával
a mindent lehengerlő zinfandel-lel zártuk. A szőlő kapcsán mindenképpen
említsük meg az olasz primitivo-t, vagy a horvát crljenak kastelanski-t, mivel
ugyanazokról a fajtákról beszélünk, ami Dalmácia területéről indult el hódító
útjára. Ne feledkezzünk el Haraszthy Ágostonról, a kaliforniai szőlőtermesztés
atyjáról, akihez akár Amerika nyugati partjain az első primitivo tőkék elültetését is könnyedén köthetnénk. Sokan a világ egyik legjobb fajtájának
tartják, hiszen korán érik, igen magas cukorfokkal rendelkezik, oktánszáma
pedig könnyedén kúszik 16% környékére. 15%-os sötét színű, tömény borunk csak úgy
árasztja magából a szederes, csokis, aszalt szilvás jegyeket. Némi fűszeres,
édesgyökeres íz is átjárja, a végén meg szépen megmutatkozik a rá jellemző érces, számomra picit kesernyés, rebarbarás lecsengés.

Köszönet a borkóstolóért az Ezerjó és a szegedi Mojo Club
csapatának.

Kunci

Written by barefoot · Categorized: Cava, ezerjó, gamay, Kalifornia Mojo Club Szeged, Malbec, nero 'd avola, Olaszország, Penedès, San Juan, sauvognon blanc, Szeged, Szicília, Tussocjk Jumper, Új-Zéland, Zinfandel · Tagged: Argetina

Feb 27 2017

Pinot noir Rosé 2016 – Wither Hills Marlborough

A déli sziget hosszú magányos útjáról Wellingtonba visszatérve másfél napra újra együtt lehetett a család! 
Lassan  elérkeztünk új-zélandi kirándulásunk utolsó vacsorájához, aminek elkészítését magamra vállaltam.
A menü garnéla, thai chilivel, rizzsel! 
A rákot egyszerűen gyömbérrel, fokhagymával, citrommal és sóval ízesítettem, majd kevés olajban lesütöttem. Ehhez a Marlboroughban gazdálkodó Withers Hill pincészet 2016-os Pinot noir rozéját választottam. 
A közepesen sötét rozé málnás-epres illattal indít. Ízében friss, ropogós cseresznye, kevés csipkebogyó és kesernyés grapefruit. 
Kellemes savai mögött telt kerek gyümölcsös íz uralkodik. Főleg cseresznye és málna harmóniája dominál, amely édes-kesernyés ízben záródik. 
Gyümölcsös lecsengésében szépen felfedezhetőek a fűszerek, amik nagyon jól illeszkednek az általam készített ételhez. 
16,5p

Written by barefoot · Categorized: garnéla, pinot noir, Új-Zéland, vacsora, wither hills · Tagged: borkóstolás

Feb 20 2017

Tilos az alkoholfogyasztás! – Villa Maria Viognier 2015

Déli szigeti utam utolsó éjszakáját a chistchurchi reptéren töltöttem. 
A tizenöt órás várakozás igen hosszúnak bizonyult, ezért unaloműzésként átfutottam a közeli Countdownba (helyi supermarket), ahol természetesen hamar a boros pultok elé kerültem. 
A Villa Maria 2015-ös Viogner palackjára összpontosítottam, mert e fajtával elég ritkán találkozom. Ez talán még helyi berkekben is igazi csemege. Kaptam az alkalmon, s máris kosaram tartalmát gazdagította. A reptérre visszaérkezve már csavarodott is a fémzáras kupak. 
Néhány perc elteltével a  biztonsági őr hozzám lépett.
– Uram! Itt tilos az alkohol fogyasztás. 
Egy ilyen felszólítás a fáradt utazót persze nem riasztja vissza. Hajnal felé üvegem tartalma csökkenő tendenciát mutatott. Milyen is volt?
Illatjegyei sem egyszerűségről árulkodnak. Kobak körte keveredik a csonthéjasok – főleg dió, mandula – keserű enyhén pirított aromavilágával. Egy kevés citrus teszi még érdekesebbé. Nem fut ki a pohárból, mégis szikáran érezteti nagyságát. Itt felejtsük el az amerikai maradékcukros gyümölcsös Viogniereket. Néha-néha a hordóhasználat is kikandikál. Körte, mandula mellett grapefruit és bőralma teszi játékossá. Közepes kerernyés testében elegáns, szikár savai hosszú lecsengést biztosítanak.
16,9p

Written by barefoot · Categorized: repülőtér, Új-Zéland, utazás, Villa Maria, Viognier · Tagged: borföldrajz

Feb 13 2017

Montana East Coast Rosé 2016

A Tongariro túránkat követően nyugatnak, a napfényes Napierbe igyekeztünk. A hideg hegyvidéki klíma után egy kis nyári melegségre vágytunk a Csendes-óceán partján. 
El sem akartuk hinni, hogy a hőmérőnk 31 fokot mutat. Ez már helyi szinten is igen magasnak számít. 
Az állandóan fújó szél és az ózonréteg hiánya extrém hőérzetet okoz. Déli órákban a napra kiállva szinte sistereg az ember bőre. 
Az ebédhez választott rozémról azért eleresztetem egy fotót a szürke és kék kompozícióba öltözött óceánparton. Ilyen időben nincs is jobb egy pohár rozé mellett töltött délutáni sziesztánál.
Vékony rózsaszínű bor epres málnás illattal indít.  Nem csap ki parfümként a pohárból, inkább elegánsan cirógatja szaglószervem. Kevés szénsavas is beleszorult közepes gyümölcsös testébe. Friss ropogós savai kerekebbé teszik. Kellemes kesernyés grapefruitos lecsengésben végződik. Egy olyan bor, amit bármelyik meleg nyári nap jó kortyolgatni. Mindezt januárban! Új-Zélandon 🙂

16,4p

Written by barefoot · Categorized: Montana, rozé, szieszta, tengerpart, Új-Zéland · Tagged: borkóstoló

  • Page 1
  • Page 2
  • Go to Next Page »

Footer

Kapcsolat

borivóknak való…

  • A Borrajongó
  • Borgőz
  • Borkóstoló
  • Pécsi Borozó
  • Táncoló medve
2025 ©
barefoot web design