bor földrajz

Jussunk dűlőre

vranac

Bor Bosznia-Hercegovinából? Igen, létezik!

 

Nyaralásunkból
hazafele autónkkal meghódítottuk a horvát nép 21. századi büszkeségét, a  Bosznia-Hercegovinát kikerülő Peljesac-hídat, majd a Neretva-völgyében északra
tartva átvágtunk a többségében muszlim lakossággal bíró államon. Két éve már
megtettük ezt az utat és a Mostar környéki szőlősorok jól belevésődtek az
emlékezetembe.


Helyi bor, kiálthatnám! Kiáltani nem kell, hiszen létezik. Még
anno Mostar egyik éttermében, mielőtt még életem legjobb csevapcsicsáját
szolgálták fel, a kihelyezett bortartóban lévő bosznia-hercegovinai borokat forgattam.
Szívem szerint rendeltem volna egy pohár helyi vranacot. Sajnos a vezetés
utolsó szakasza rám várt, a kóstoló meg elúszott. Az álmok mégis valóra válhatnak,
ami idén megtörtént. Az egyik benzinkúton ismét helyi borokkal kezdtem szemezni.
Addig-addig vacilláltam, míg párom nyomatékosan kijelentette. 
– Vedd már meg,
majd induljunk! 
Már csak az volt a kérdés, zilavka vagy vranac legyen. Mivel
az előbbit csak hallásból ismertem, vranac-ból meg jó néhányat megízleltem az
utam során, az utóbbira tettem le voksom.

Borom amúgy az ország DK-i csücskében, Trebinje-ben , a VukojE (Vuk jelentése farkas) Pincészetben készült. Ez
Bosznia-Hercegovina többségében szerb lakosú részéhez tartozik, amit Republika
Srpska-nak hívnak. A palack hátoldalán ezt erőteljesen ki is hangúlzozzák. Republika
Srpska Bosnia Hercegovina.

Igaz, a terület szőlőtermesztése a középkorra
vezethető vissza, a muszlim hódítások sajnos  megakadályozták a borkultúra folyamatos fejlődését. A modern szőlőművelés kezdete a 19. század végén a
Habsburgokhoz köthető, akik az ottani őshonos fajtára a zilavka-ra kutatóintézetet
létesítettek. Mint korábban, úgy ma is, két fő fajta a mérvadó. Az
őshonos zilavka, valamint a sokat emlegetett vranac. Utóbbi a Habsburgoknak
köszönhetően eresztett gyökeret, a Zasad polje-ban. A terület hegyek között
bújik meg, viszont 30 km-re fekszik Dubrovniktól, a tenger meg
erősen meghatározza a klímáját. A mészkő alapzaton kontinentális, hegyvidéki
hatások keverednek meleg, mediterrán légtömegekkel. Kell ennél több?

A
VukojE Podrumit pincészetet 1982-ben alapították, és az ország legjobb borászatai
közt tartják számon, sőt 2015-ben év pincészetének is választották. Számos
érdeme mellé az egykori császári dűlők rekonstruálása is hozzá köthetőek.

VukojE Podrumi Vranac 2017

Mély,
mégis intenzív illatokkal indít, amihez egy erőteljes sav és hordóhasználat
párosul. Aszalt meggy, szeder, szilva némi kakaóval, csokival egészül ki. Keleti fűszerek tömkelegei, főleg bors és ánizs ömlenek belőle, amire némi
édeskés vanília telepszik.  Számban, vibráló savai, tanninjai, egyből
összekapják a nyelvem, majd beüt egy fűszerektől robbanó, gyümölcsös ízvilág,
amiben az érett meggy, szeder, gránátalma, rózsabors aromák fiatalos, mégis
szikár, erőteljes lendületet adnak. A hordó közepesen telepszik a borra, amit meg
is kíván. Sajnos a savai picit elviszik, viszont nagyon hosszú lecsengést adnak
neki. 6+ pont. Roppantul izgalmas bor.

Kunci

A grandiózus borászatban (Plantaze)

Utazásunk
másnapjának reggelén viszonylag korán ébredtünk, majd az éltető kávénk mellé, a
200 méterre lévő pék bódéjában vásárolt burekkel indítottuk a napunk. Maga a
hely nem a külcsínjéről, annál inkább a háttérben dolgozó nő hajszál vékonyra nyújtott
tésztájáról, és életem egyik legjobb burekjéről maradt emlékezetes. Mellesleg
mondanám, 20-25 éve a nagymamám is így készítette a rétest és akkor volt jó,
mikor a tészta alá dugva a Vas Népét el tudta olvasni. 


Az ízletes
reggelit követően, teli hassal indultunk a Plantaze borászathoz. A 2310 hektárnyi,
gigantikusan nagy szőlőterület látványát (a Villányi-borvidék ekkora) elég
nehéz megfogalmazni. A szőlősorait átszeli több út, egy folyóvölgy, vasútvonal,
a legszélsőbb tőkéi pedig a 10 km-re lévő főváros házait súrolják, nem beszélve
az oldalában könnyedén elférő nemzetközi reptérről. A borászatot 1963-ban az
egykori Jugoszláviában, szocialista termelőszövetkezet keretében alapították.
Azóta Tito egykori birodalma szétesett, a továbbra is állami kézben lévő
gazdaság viszont egyben maradt. Igaz, a kapitalizmus begyűrűződésével a
tulajdonviszony elkezdett feldarabolódni, a többségi rész mégis Montenegró
kincstárát gazdagítja. 
Jelenleg 10,5 millió tőkéjén, 28 fajta osztozik, évente
pedig 12-14 millió liter bort készítenek (a rekord 17 millió liter volt). Három
érlelő pincéje, akár 30 millió liter bort is befogadhat, ez viszont általában
20-25 millió liternél megáll. A kedélyeket borzolva, a látogatóközpontot egy
korábbi, földalatti katonai bázisban rendezték be, ahol egykoron 26 db
jugoszláv vadászrepülő (Galeb2, valamint Galeb4) állomásozott. A 350
méter hosszan, a szikla alatt húzódó pincében, jelenleg 2 millió liter bort szlavón ászok, valamint francia barrique hordókban tárolnak, sőt a borkóstolókat is
ott tartják. A gigantikus létesítményben 700 állandó alkalmazott tevékenykedik,
ez szüretkor 1500-2000 főre duzzad. Korábban úgy olvastam, a szüret 100%-a kézi
hajtánnyal működik, ez már a múlté, a termés felét a mai napig mégis
metszőollókkal vágják le. Azért maga a szőlőterület sem akármilyen helyen van.
A Cemosko polje mészkő talapzata adja a minerális alapot, klímáról pedig a
kontinentális, hegyvidéki, mediterrán hatások triója gondoskodik. E hármas
egységéből talán a mediterrán a legerősebb, hiszen mindenfele fügefák, gránátalmák
tanyáznak, a kiskertekben még olajfákkal is összefuthatunk. Azt se feledjük, az
ültetvény 70%-át az őshonos vranac birtokolja. 


A kóstoló
során összesen 8 bort ízlelhettünk meg és abban az örömben részesülhettünk,
hogy egy külön sommelier gondoskodott kettőnkről. 


Krstac 2022
Krstac-ot
régi montenegrói fajtának tartják, szláv nyelvű jelentése kereszt, amit fürtjének
kereszt alakú formájáról kapott. A közepes testű, erőteljes savgerincű bor citrus,
ananász, barack, csöppnyi mézes aromavilággal bír. Lecsengésében érezni egy meszes
vonulatot, pici keserű ízt, valamint némi maradékcukrot, ami lekerekíti
erőteljes savait. 4+ pont

Malvasia, 2022 
Be kell vallanom, a Balkán-félszigetről tiszta malavasia-t még sosem
kóstoltam, szóval kíváncsian vártam. Illatában egyből orron csapott egy igen
gyümölcsös buké. Bodza, citrus, barack, mindez fehér húsú trópusi gyümölcsös
aromákkal van megspékelve. Viszonylag nagy testben folytatódik, savai viszont
némileg eltompultak. Utóbbin azért ne lepődjünk meg az itteni forró nyarak
tudatában. 5+ pont

Pro Anima, pinot blanc, 2021 
Annak ellenére, hogy ritkán lehet jó hazai pinot blanc-t találni, valahogy
mindig a favorit fajtáim közé tartozott. A főleg reduktív, 9 hónapos
finomseprős érlelésen átesett bor, némi ászokhordót is kapott. A klímának
köszönhetően, amit ki is emeltek, viszonylag nagy, krémes test fogad, amiben
citrus, alma, körte, pirítós aromák érezhetőek. Északi társainál jóval
vastagabb, viszont jól áll neki. Sajnos csak közepes lecsengésű ezért.
 6- pont


Pro Corde, vranac, 2019 
Ezt az ikonikus bort, már több alkalommal is sikerült kóstolnom, sőt a 2016-osévjáratot életem egyik legjobb tételévé választottam. A blendet 1993-ban a
pince 30. évfordulójára készítették, azóta pedig a borászat jelképévé vált. Az
alapanyagot 40-43 éves tőkékről kézzel szüretelték, a bor 35%-ban kettő évet
szlavón ászokhordóban, 65%-ban acéltartályban érlelődött. Egyedisége a neve
mellett – szívért -, különleges készítésében rejlik. Érlelése során nagy adag
szőlőmagot adnak hozzá, ami jó a szív és érrendszeri betegségek ellen,
mellesleg egyedi aromát is biztosít. 
A bor vibráló savai mellé, közepes test, elegáns hordóhasználat párosul.
Aszalt meggy, szeder, szilva, némi csokis hordós elemekkel keveredik, nem
beszélve a keleti fűszerek egyvelegéről. 6- pont 

Kratosija, 2017 
Ha hihetünk a leírtaknak a fajta Észak-Macedóniából származik, és igen
közeli rokonságban áll a crljenak kastelanski-val, vagyis a zinfandellel.
Megízlelve könnyedén betehetnénk egy primitivo, zinfandel sorba. 2 évet
barrique-ban egy évet palackban érlelt, jó közepes testű borban, a hordót picit
túltolták, ettől még a gyümölcsös elemek is felfedezhetőek benne. Kávé, csoki,
szeder, aszalt szilva, édesgyökér aromákkal bír. Vaníliás, enyhén édeskés ízben
cseng le. 6- pont

Epoha, 2018 
Ez a bor a cég 55. évfordulójára merlot-ból és cabernet sauvignon-ból
készült. Négy évet francia medium barrique hordókban, valamint egy évet
palackban érlelődött. Nagyon szépen elkészített tétel, jól hordozza a két
fajta, szilvás, szedres jegyeit, amihez a csokis, enyhén vaníliás hordófűszerek
is elegánsan társulnak. Közepesnél nagyobb testtel bír, de a nagy bor
kategóriát azért nem éri el. Inkább egy populárisabb ízvilágot képvisel, ettől
az értékéből még nem veszít semmit. Erős 6 pont

Tételsor


Vladika, 2019 
Ezt a bort először 2013-ban a borászat 50., valamint Montenegró egykori
püspökének, uralkodójának Petar II. Petrovic Njegos püspök 200. születési évfordulójára
készítették. A bort 80% vranac-ból, 10-10% cabernet sauvignon-ból, merlot-ból
házasították. A 3 évet francia barrique-ban töltött tételnek a vranac adja
lendületes savait, fűszereit, míg a bordeux-i társai némi eleganciát
kölcsönöznek neki. Hordós kávés, csokis elemei, szeder, aszalt meggy, érett
szilva ízekkel egészülnek ki, amikre keleti fűszerek, és vanília telepedik.
Hosszú út előtt áll. 6+ pont

A kóstoló befejeztével egy 2005-ös barrique vranac-cal leptek meg, amivel
az i-re feltehettük a pontot.  Igaz már 3
napja kinyitották, de se ebből, se 18 éves korából is alig lehetett érezni valamit. Érett ízeiben a csokis hordó mögött, a savak kifogástalanul tartották. Igaz színe picit megfakult, nyelvemen pedig ánizs, csoki, aszalt fekete
bogyós gyümölcsös ízek jelentek meg. Itt látszott igazán mekkora lehetőségek
rejlenek a vranac-ban. 6+ pont 

A következő részben Montenegróban, valamint Albániában kalandozhattok velem. 

Kunci

Mit tartogat számunkra az ex Jugoszlávia?

 A horvát kóstolót követően, Brigi és Zsolti barátainknak köszönhetően még jobban belevethettük magunkat az ex jugoszláv borok megismerésébe. Mai fejjel úgy gondolom, ha Tito egykori birodalma ma is létezne, a balkáni országban a kontinens legváltozatosabb borkultúrája alakulhatott volna ki. Ebben a délszláv régióban tényleg egyszerre találkozik a négy égtáj, vagyis a kelet a nyugattal, észak a déllel. Ehhez jön az a természeti, társadalmi, kulturális sokszínűség, ami oly egyedivé tette Jugoszláviát.

   Rövid borkörképet nézve hamar megértjük miről is beszélek. Északkelet Szlovéniában főleg a fehér divatos sauvignon blanc, chardonnay fajták hódítanak, a mediterrán beütésű olasz határvidéken a csersavakban és fűszerekben gazdag teran vörösborára helyeznék a koronát, Isztria-félszigetén mindenképpen említést érdemel a Földközi-tenger első számú fehér fajtája a malvázia, délnek haladva a borok királyáról a plavac mali-ról ódákat lehetne zengeni /Olaszországban primitivo, Kaliforniában zinfandel/, a Kárpát-medence déli részén Szlavóniában magyar hatásnak köszönhetően a grasevina, vagyis az olaszrizling dominál, Belgrádtól délre semmiképpen se hagyjuk ki a nők szívét elraboló muskotályos tamjanika-t, míg Montenegróban és Macedoniában a fekete ménnek is becézett vranac vad ló erejével hasít végig az ízlelőbimbóinkon.

Boraim Szegeden a szent istván téri víztornynál


 Az írásom elejére visszatérve, vajdasági barátainktól egy macedon tamjanika-t, és egy montenegrói vranac-ot kaptunk, amik a hideg téli havas hétvégén felbontásra kerültek. 

   A hölgyek szívét meglágyító tamjanikáról először a Szentendre Kőhegybor Tömjénes /szerb nyelven tamjanika/ nevű muskotályos bora kapcsán hallottam. A pincészet ezzel állít emléket a város egykori rác szőlőkultúrájának. Ahogy már említettem, a tamjanika Belgrádtól délre testesíti meg a muskotályos bort. A szerbek autochton, a görögök sajátnak, a kutatók pedig közel keleti fajtának tartják. Valahogy a származása nem is érdekel, de az biztos, hogy a szerbek és a macedónok egyre jobb minőséget készítenek belőle. 
   Temjanika /helyi nevén/ borom Nagy Sándor földjének, Macedóniának, a Tikves borvidékének Stobi pincészetéből érkezett. A 600 hektáros birtok nevét egy egykori római városról Stobi-ról kapta. Számos hazai és nemzetközi fajtája közül két autentikus fajtát, a vranaco-t és a temjanika-t mindenképpen érdemes megemlíteni.
Stobi temjanika 2020   
   Illatában a parfümös enyhén muskotályos elemek sárgadinnye, citrus, barack, alma, körte, pici méz és mandula aromákkal társulnak. Krémes, fehér gyümölcsös testét citrusok tűzdelik át. Barack, sárgadinnye ízei néha mézre és trópusi jellegre váltanak, majd kesernyés körte lecsengésben végződik. Mindezt némi maradékcukor teszi kerekké. 5+ pont
   
   Melyikünk gondolná, hogy az alig 4500 hektár szőlőterülettel rendelkező Montenegróban van Európa legnagyobb szőlőbirtoka? A Plantaze Vinarija 2310 hektár egybefüggő területével egy olyan igazi kolosszus, ahol a méret ellenére is odafigyelnek a minőségre. 700 fős állandó személyzete az idénymunkák során közel 2000-re bővül, így a zöld munkáktól kezdve a szüretig szinte minden kézzel történik. Különleges /kontinentális, hegyvidéki, mediterrán/ klímája egyvelegének köszönhetően kiváló borok készülnek a kontinens ezen szegletében is. Első számú fajtája a helyiek által fekete ménnek is nevezett vranac, amit sötét színe révén egykoron festőszőlőként használtak. Mára a térség igazi csatahajójává vált. Bora magában hordozza a négy égtájat, vagyis a keleti fűszereket, az északi savakat, a vastag mediterrán testet, és számos nyugati fajta hosszú érlelési potenciálját. Magas antioxidáns hatása miatt kis mennyiségben gyógyszerként is ajánlják.

Plantaze Pro corde vranac 2016
   Sötét színét sokan a vérhez hasonlítják. Keleti fűszerekkel gazdagított illatában egymást váltják a fekete bogyós gyümölcsök. Szeder, fekete ribizli, érett áfonya, kávé, fekete bors, amibe némi ánizs is beleszorult. Kora ellenére élénk, mégis szikár tanninja és csersavai szépen uralják a bort. Egyszerre tüzes, fűszeres és gyümölcsös. Ízében előtérbe kerül a fekete ribizli, a szeder, az áfonya, a bors, amit némi mentás ánizsos aromavilág leng át. Gyümölcsös, fűszeres karakterét hosszan érzem a torkomban. Úgy gondolom a vranac tényleg a világ egyik legizgalmasabb borát adja. 7 pont

Még egyszer köszönet a borokért!

Kunci
2025 ©
barefoot web design