• Skip to main content
  • Skip to footer

bor földrajz

Jussunk dűlőre

  • Blog
  • Magamról
  • Szolgáltatások
  • Kapcsolat

Zinfandel

Sep 03 2023

A legendák nyomában II.

Mivel autóval utaztunk és mindketten szerettünk
volna kóstolni, ezért ez a művelet egy kisebb logisztikát igényelt. Igaz, a
Toyota benzinnel megy, a horvát törvények 0,5% ezrelék alkoholt engedélyeznek, viszont
ha az ember belendül a 2-2,5 dl hamar összeadódik. Tudom, köpni is lehet, de
ilyen esetben a jó bor kiköpése mégis csak vétek.
 Szerencsénkre a legtöbb helyen a kóstoló
ingyenes volt, a kapott mennyiség meg 2-3 centnél megállt, amit alapba
feleztünk, szóval picit már jobb volt a helyzet. Mindezek tudatában a kívánt
pincék számainak látogatását meg kellett nyirbálni, na meg az utolsó pohár bor
után a fél órás sétám alatt kaptam két nagy kiflit és fél liter vizet. Két
hónap távlatából nyugodtan kijelenthetem, a jogosítványom az óta is nálam van,
rendőrrel meg nem találkoztam.

Ennyire azért ne fussunk előre a történetben. A Dingac dűlő után,
Trstenikbe a Grgich Pincészetbe igyekeztünk. A borászat alapítója, idén tavasszal a 100.
szülinapját ünneplő Mike Grgich, aki a horvát bortermelés egyik nagy ikonja. A
szakma alapjait Zágrábban, tanulta majd az akkori rezsim elől előbb
Németország, onnan Kanadába, később pedig az USA-ba, Kaliforniába vándorolt.
Élete során az apró termetű ember hatalmas dolgokat vitt véghez.  Neve az
1976-os kaliforniai és francia borok vakkóstolóján, a világ valaha volt leghíresebb borversenyén „A Párizsi ítélet kihirdetésekor”
vált igazán ismertté, ugyanis az abszolút nyertes 1973-as Chateau Montelena
chardonany-t ő készítette, sőt a pincészet résztulajdonosa is volt. Sajnos a Borban az igazság című filmben erről semmit sem mesélnek. Továbbá a
40 évig tartó zinfandel szőlő eredetének kutatása során az ő javaslatára
kezdtek el Dalmáciában a plavac mali körül vizsgálódni.  Természetesen az itteni pincéje mellett
Kaliforniában is bír egy borászattal, sőt a mai napig ő az amerikai chardonnay
koronázatlan királya. Egy cikkben olvastam, a trsteniki pincéjét az egykori
horvát elnök Franjo Tudman hatására alapította. A modern, amerikai stílust
képviselő borászat, a pici falu elején, a meredeken leereszkedő út egyik
kanyarjába épült, ahol már csak a panoráma miatt is megáll az arra igyekvő
turista. Meglepő, mégis impozáns volt a számomra, hogy három bor kóstolható,
amiből a rozé a tengerentúlról érkezett. Természetesen mi a helyi italokra
voltunk kíváncsiak, így egy posip, majd egy plavac mali került a poharunkba.
Azzal gondolom nem mondok újat, ha a borok amerikai ízlésre hangolva készültek.

Posip 2021

Korculáról származó fehér
fajta alapanyagát is ugyanazon a szigeten szüretelték. A 14% alkoholt
tartalmazó borhoz egy közepesen erős hordóhasználat párosul. 20%-ban 6 hónapot
kishordóban érlelik, 80% reduktív, majd még legalább fél évet pihentetik a
palackban. Citrusos, pirítós, fehér gyümölcsös aromavilággal bír. Az alma és
körte aromáin a fás, fűszeres, enyhén vaníliás jelleg eluralkodik. Igaz a
számat kitölti, de az erőteljesebb savgerince miatt némileg veszít az
értékéből, nem beszélve a rövidebb lecsengésében lévő csonthéjasoknál tapasztalt
enyhén keserű ízről. 5+ pont

Plavac Mali 2019

A szőlő alapanyag a
trstenik körüli ültetvényekből, valamint a Dingac-ból származik. A 15 hónapot
barrique-ban töltött bor még két évet palackban pihen, míg a piacra dobják. A
fajtát és a természeti környezetet ismerve kell ez az idő.  Illatában elsőre a fűszeres érzet kap el, ami
mögött gyönyörűen jönnek a gyümölcsös jegyek. Bors, fekete szeder, fekete
ribizli, érett szilva, némi kávéval egészül ki. A közepes teste meglepő, amiben
tanninjai még enyhén húznak. Az előbb ábrázolt fekete bogyós gyümölcsök némi
vaníliával és étcsokival kiegészülve szépen benne vannak. Inkább egy elegáns
vonal, ami még érhetne. 5+ pont

Be kell vallanom, a 2×0,5 dl bor 10 eurós árát picit túltolták, de a tény, hogy kinél és milyen helyen tartózkodtunk, az maga volt az élmény. Így indult a Dingac
kóstolónk. Ez még csak a bemelegítő volt, szóval a továbbiakba is tartsatok
velem.

 

Kunci

Written by barefoot · Categorized: Chateau Montelena, Dalmácia, Dingac, Horvátország, Mike Grgich, plavac mali, posip, Trstenik, Zinfandel

Feb 12 2023

Ezerjóval a világ körül

Az Ezerjó Borszaküzlet ismét nagyszabású borkóstolót tartott Szegeden, helyet pedig szokás szerint a Mojo Club biztosította. A Tussock Jumper borokkal olyan Föld körüli utazásra invitáltak minket, aminek során kontinensről-kontinensre ugrálva ízlelhettük meg a nagy hírű borvidékek nemes nedűit. Ez a borcsalád egy brand alatt ismerteti meg a fogyasztókkal világ kiemelkedő borvidékeinek legjellemzőbb szőlőfajtáit. További különlegességük, hogy a palackok címkéin az adott országokra jellemző állatokat ábrázolnak, akik egy letölthető mobilos applikáció segítségével 3D-ben maguk tartanak rövid borismertetőt. 

Mi mással is indíthatnánk egy ilyen
különleges kóstolót, mint a spanyolok frissítő gyöngyeit tartalmazó Cava-val. A
Barcelona melletti Penedés borvidékének macabeo és chardonnay fajtákból,
palackos, vagyis tradicionális eljárással készült ünnepi ital, Champagne-t és
Prosecco-t követően a világ harmadik leghíresebb buborékos pezsgőjévé nőtte ki
magát. Markánsabb savgerince köré a zöldalmás aromavilágára némi élesztős, keserűmandulás,
citrusos jegyek telepednek, erőteljesebb savait pedig a 11 gramm maradékcukra
kerekíti le.

Hatalmasat, a világ túlsó felére,
Új-Zélandra Marlborough borvidékére ugorva a 21. század egyik csoda borával a
sauvignon blanc-nal folytattuk a sort. A Loire menti fajta ezen a
csendes-óceáni szigeten találta meg újvilági otthonát, ahol a különleges klíma
miatt egyedi, trópusi gyümölcsös aromavilággal rendelkezik. A poharamba töltött
2022-es citrusokkal gazdagon ellátott borban könnyedén felfedezhetőek a mangó,
banán, körte, zöldalma jegyek, amikhez lecsengésében némi édeskés íz társul.

A vörösborokra áttérve ismét az öreg kontinensen találtuk magunkat. A nagyhírű
Burgundia kistestvérének kikiáltott Beujolais első számú fajtájával a gamay-val
ismerkedtünk. A bor kapcsán mindenképpen érdemes kitérni a Beujolais nouveau
borokra, ugyanis ez volt a franciák első primőr tétele, amivel ezt az ismeretlen
bortermő területet a 20. század közepén felhelyezték a világ bortérképére. A francia alapítású
Tussock Jumper cég némi csavart tett a dologba, hiszen ez a gamay nem
Beujolais-ból, hanem közép Franciaországból származik. Normál esetben a
kadarkánál alig vastagabb testű bora meglepő módon intenzív szeder, csoki, érett
málnás illatokkal indít, könnyed testében viszont epres ízek is előbújnak,
amikhez lágy fűszerek társulnak.

Egy ilyen borsorban Itáliának
mindenféle képen helyet kell szorítani, így meg sem álltunk Taljánország déli
csücskéig, Szicíliáig. Az Avola városáról elnevezett nero ’d avola sötét színű,
jó közepes testű, meggyes, enyhén szilvás aromájú, szofisztikáltan hordózott, borsos, fűszeres borával barátkoztunk. Ezt az ősi faját Szicília királyának is
hívják, aminek jelentőségét az utóbbi időben kezdik felfedezni a termelők.

Latin-Amerikába, Argentínába kalandozva mi más lehetne a téma, mint a
malbec. A fajta a francia ampellográfus
Michel Aimé Pouget révén 1853. április 17-én került be az
országba / április 17-én ünnepeljük a malbec világnapját/, ami mára az ország
borászatainak első számú exportcikkévé vált.
 Az Andok előtti 1000-1500 méter magasra felkúszó
fennsíkok ültetvényein új otthonra lelt, majd a félsivatagos területeken gyümölcsös
teltebb borok készülnek belőle, mint francia őshazájában Cahors-ban. Külön
kiemelendő, hogy a palackunk tartalma nem a híres Mendoza-ból, hanem a tőle
északabbra, a 650 m magasságban fekvő, melegebb termőterületű San Juan-ból
érkezett.  A régió klímája testes,
sötétlilába hajló italunk szedres, áfonyás, ízében szilvás, csokis, kellemesen
fűszeres lecsengésében is tetten érhető. 
Magyar vonatkozását se hagyjuk ki, egy elmélet szerint a szőlő első
vesszői a Kárpát-medencéből kerültek Cahors borvidékére, ennek igazságtartalmát
azért elég csekélynek tartom.

A kóstolót Kalifornia sztárjával
a mindent lehengerlő zinfandel-lel zártuk. A szőlő kapcsán mindenképpen
említsük meg az olasz primitivo-t, vagy a horvát crljenak kastelanski-t, mivel
ugyanazokról a fajtákról beszélünk, ami Dalmácia területéről indult el hódító
útjára. Ne feledkezzünk el Haraszthy Ágostonról, a kaliforniai szőlőtermesztés
atyjáról, akihez akár Amerika nyugati partjain az első primitivo tőkék elültetését is könnyedén köthetnénk. Sokan a világ egyik legjobb fajtájának
tartják, hiszen korán érik, igen magas cukorfokkal rendelkezik, oktánszáma
pedig könnyedén kúszik 16% környékére. 15%-os sötét színű, tömény borunk csak úgy
árasztja magából a szederes, csokis, aszalt szilvás jegyeket. Némi fűszeres,
édesgyökeres íz is átjárja, a végén meg szépen megmutatkozik a rá jellemző érces, számomra picit kesernyés, rebarbarás lecsengés.

Köszönet a borkóstolóért az Ezerjó és a szegedi Mojo Club
csapatának.

Kunci

Written by barefoot · Categorized: Cava, ezerjó, gamay, Kalifornia Mojo Club Szeged, Malbec, nero 'd avola, Olaszország, Penedès, San Juan, sauvognon blanc, Szeged, Szicília, Tussocjk Jumper, Új-Zéland, Zinfandel · Tagged: Argetina

Sep 15 2021

Plavac mali, posip és a hvari afrodiziákum

   
   Dalmácia hallatán mindig a mediterrán fenyőerdők, az olajfaligetek, a kókusz illatot árasztó fügefák, az égig érő fehér sziklák, a sós tengeri levegőn érlelt prsut, a cevapcica, az égszínkék tenger és a zenei aláfestést adó kabócák éneke jut eszembe. Párommal úgy döntöttük, hogy nyáron Dalmáciába, a Makaraska Riviérán fekvő Zaostrogba utazunk. Gondolom mondanom sem kell, mindazt amit leírtam szinte tálcán kaptuk, sőt, még annál is többet. 

A Biokovo kopár sziklái Hvar szigetről

   Zaostrog falucskája a Neretva torkolatától 20-km-re északra, a Peljesac-félszigettel és a Hvar szigettel szemben a Biokovo hegység fehér sziklái alatt húzódik. E szavak hallatán a borkedvelők hamar felkapják a fejüket. Az ország első számú kékszőlője a plavac mali ebből a régióból származik. 
A fajta a 2000-es évek elején a zinfandel eredetének kutatása során került középpontba. A tengerentúliak közel fél évszázados keresgélés után Kastel Novi-ban a már szinte kihalt crljenak kastelanski szőlőfajta DNS vizsgálata során találtak azonosságot a kaliforniaiak legfontosabb szőlőfajtájával. Az igaz, hogy kasteli kék /ahogy itt nevezik/ természetes klónja a plavac malinak, de ez olyan minimális különbség amit sokan egy kalap alá vesznek. 

A sziget csücskében lévő világítótorony


  
   Nem is csoda, ha a szárazságtűrő fajta legjobb borait az ország legnaposabb régiójában a Peljesac-félszigeten és Korcula szigetén készítik, de lassan a Hvar, Brac szigetek termelői is felzárkóznak mögöttük. Egy helyi mondás szerint: Svaku lozu hvali, ali mali plavac sadi. “Minden szőlőt dícsérj, de plavac malit ültess”
A hvar szigeti kirándulásunk során Sucuraj falucskájának Vujnovic borászatát látogattuk meg. Sokak szerint a kis halászfalu leginkább a szárazföldet összekötő kompról és a Vujnivic pincészetről vált híressé, amihez még az impozáns világítótornyot is hozzásorolnám. 
A 350 éve a településen élő család borászata az egyik legkülönlegesebb boros élményem volt. Fő bázisukat nem a sziget közepén fekvő pincéjükben, hanem a falu kikötőjében lévő pizzériájukban rendezték be. Nyugodtan kijelenthetem, boraik mellett pizzájuk is kitűnő.

Sucuraj romantikus kikötője


   Nos nézzük milyen borokat adtak a napsütötte sziget karsztos mészkőszikláin gyökeret vert szőlőtőkék!


Posip 2020
   A szőlőt egy korculai termelő fedezte fel a 19. század közepe táján. Kutatások  bebizonyították, hogy két helyi fajta a bratovina és a zlatarica blatska spontán kereszteződéséből született. Mára az ország tengerparti régiójának vezető fehér fajtájává lépett elő. 
A 2020-as reduktív bor körte, méz, mandula illatához, keserű mandula, körte ízek párosultak, amit kellemes savak fogtak körbe. 4+ pont

Oka vina 2020
   Másodikként a sziget autochton fajtáiból /prc, bogdanusa, mekuja/ készült cuvé került a poharunkba. 
Citrusos jellege virág, körte, alma, mandula illatokkal egészültek ki. Friss savait keserű mandula, alma, grapefruit aromák vibrálása tette izgalmassá. 5 pont

Prc 2020
   Az Oka Vina-ban már kóstolt prc fajta a legérdekesebb hármójuk közül. Egy olyan kihalásra ítéltetett ősi fajtával találkoztunk, amit a Vujnovic család a zagrebi és a spliti egyetemekkel karöltve mentettek meg. A helyiek szerint az ebből készült bor afrodiziákumként szolgál, így prc-ből mohón kortyolgató férfiak még lágyéksérvet is kaphatnak egy tüzesebb éjszakát követően.:)
Itt már egy karakteresebb, teltebb, savakban gazdagabb borral álltunk szemben. A pohár szájából érett alma, citrus, virág illatok szálltak, amik ízében is megmaradtak. Mindez némi barackbukéval egészült ki. 5 pont

A felhozatal 

 

Plame 2019

   A várva várt vöröseknél két plavac mali került terítékre. 
A Plame névre hallgató bort nyári esték vörösének szánták. A 9 hónapot használt barrique-ban töltött bor igazi tüzes mediterrán jegyekkel volt felvértezte. Kis szellőztetést követően csoki, kávé, bors, kakaó aromák a konyakmeggy gyümölcsös világával keveredtek. Közepes teste, érett meggy, szilva ízei csokis jegyekkel egészültek ki. Mindezt a fajtára jellemző enyhén rebarbarás kesernyés íze tette pikánssá. 
5+ pont

Ivan Dolac 2017
   A sziget legjobb Ivan Dolac nevű dűlőjében termelt 2017-es plavac mali egy teljesen más kategória. 13 hónapot új barriqueban töltött bor egyszerre érett, gyümölcsös, tüzes, tartalmas és hosszan érlelhető. 
Egyből kakaó, kávé, szeder és szilva lekváros aromái izgatták szaglószerveinket. Nagy testében a barrique csokis jegyei szeder, szilva, konyakmeggy ízekkel vegyültek, amire a koronát az enyhén rebarbarás fajtajelleg és egy csipet fahéj tette fel.
Igazi nagy bor 6+ pont

Komp a poháron át


   Kóstolásunk során rengeteg információval és élménnyel gazdagodtunk, miközben a mellettünk lévő kikötő kompja rendületlenül hozta-vitte a szigetre illetve a szárazföldre igyekvőket. Mivel zárnám le írásom? Hvar, plavac mali, prc vagyis az afrodiziákum! 

Végül köszönjük a Vujnovic családnak azt sok törődést amit tőlük kaptunk.

Kunci

Written by barefoot · Categorized: crljenak kastelanski, Horvátország, Hvar, Ivan Dolac, Oka vina, plam, plavac mali, posip, prc, Sucuraj, Vujnovic, Zaostrog, Zinfandel · Tagged: Adria

Nov 20 2014

A világlátott bor

Zinfandel 2011
Robert Mondavi California, USA




Gergő barátom Amerikában járva egy üveg Mondawi Zinfandel-lel lepett meg. 
A fajtát persze ne keverjük össze a jó öreg Pécsi Cirfandlinkkal, azért se, mert amíg a mienk fehér, addig az amerikaiak büszkesége vörös bort ad.
Ha nem magyar, akkor honnan is származhat? Hosszú évtizedes kutatás után jöttek rá az igazságra. A 60-as években még az olasz Primitivo ősének vélték, amely vizsgálatok a horvát Plavacra, és annak válfajaira estek.  Az áttörésre egészen 2001-ig kellett várni, amikor is ráakadtak a Közép Dalmát Kaštel Novi településen Ivica Radunić szőlőjében fennmaradt 22 tő crlyenák kastelánszki fajtára. Ő már a DNS vizsgálatoknak alávetve teljes azonosságot mutatott a Zinfandellel. 
Ezzel a borral ünnepeltük a minden évben megrendezett tűzrakós-sütőgetős-beszélgetős napunkat, idén a Budai-hegységben ütöttünk tábort.
Szép bíborvörös színe lendületes borról árulkodik. Igazán különleges illattal fogad, ahol a pohár szájából füstös kávés karamellás borsos illatárad az orromba, amit a szilvás szeder követ. Ezt a barrique érleléstől kaphatta. Vastag mégis kellemes tanninjai vannak. Izében a szilva és a szeder dominál, ahol a füstös íz rátelepszik a borra. Nagyon gyümölcsös mediterrán stílusú. Hosszú lecsengésű.
A borok szerelmeseinek igazi találós kérdés lehetne.

17 pont adnék rá.




Mi ezt sütöttük hozzá: fűszeres csirke füstölt szalonnával és lilahagymával – parázson





Written by barefoot · Categorized: California, Mondavi, tábortűz, túra, USA, Zinfandel · Tagged: bor

Footer

Kapcsolat

borivóknak való…

  • A Borrajongó
  • Borgőz
  • Borkóstoló
  • Pécsi Borozó
  • Táncoló medve
2025 ©
barefoot web design