Még 2017 januárjában, egy
új-zélandi körutazás keretében jutottam el a Napier városát körbeölelő Hawke’s
Bay borvidékére. Való igaz, Ausztráliában még nem jártam, de az élmények
sorozata az ugráló erszényesek földjén forgatott filmek hatását adták. Kenguruk,
koalák azért nem voltak, viszont mindenfelé eukaliptusz fák sorakoztak. A Csendes-óceán
felől áramló szél állandón forgatta a szőlősorok fölé tornyosuló szélkerekeket, a nap vakítóan tűzött, meg sem említve a kiszáradt domboldalakat,
a könnyűszerkezetű, modern, újvilági stílusú pincészeteket. Azt se feledjük, az
ország egyik legnaposabb területén, az év legmelegebb időszakában kirándultunk
arra. Az ózonlyukon átsuhanó napsugarak hamar pecsenyére sütöttek minket,
szóval a naptej kötelező tartozékunknak számított. A 30 fokos melegben sistergő
szaharai meleget éreztünk, a szűnni nem akadó légmozgás mégis libabőrössé tette
a bőrünket. Az ottani élményeimet a mai napig nehéz leírni. Egyszerre volt
gyönyörű és rideg.
Ilyen emlékek jutnak eszembe a szigetország második legnagyobb, valamint a
világ második legkeletibb borvidékéről, Hawke’s Bay-ről. A 4786 hektár területe
azért eltörpül, a több mint ötször akkora, az ország szőlőültetvényeinek majd
80%-át birtokló Marlborough mellett.
átvette az uralmat, a vörösek közül pedig a 975 hektáron termesztett merlot-nak
adnak a legnagyobb bizalmat. Van még egy szőlőfajta, ami szép csendesen, utat
tör magának. Ez a syrah. Mindössze 343 hektáron van jelen, mégis az ország 10
tőkéjéből 8 itt eresztett gyökeret. A nagy testvér ausztrál shiraz-oknál jóval vékonyabb
testtel, fűszeresebb, gyümölcsösebb karakterrel bírnak, ottjártamkor azért
elég hamar felfigyeltem rájuk.
Testvérem, aki Új-Zélandon él, karácsonyra egy Hawke’s Bay syrah-val lepett
meg, aminek csavarzára hamar csavarodott az ünnepek során.
Borom a Tipping Point-tól
érkezett. Ez nem egy tipikus borászat, hanem egy olyan brand-et képvisel, ami
Új-Zéland egyik leghíresebb szakácsának, Al Brown agyából pattant ki. Közös
konzorciumot hozott létre az amerikai sör, bor, szeszes italok gyártójával,
forgalmazójával a Constellations Brands-szel. Ennek keretében három
szigetországi borvidékről, valamint Olaszországból, Prosecco régiójából
vásárolnak alapanyagot és hozzák létre a Tipping Point sorozatot. Továbbá célul
tűzték ki, hogy minden évben 5 új-zélandi szervezetet támogatnak. Nézzük,
milyen egy ízig-vérig Hawke’s Bay syrah.
Közepesen sötét bíbor színű, a pohárból pedig fekete bogyós gyümölcsök
illata árad. Áfonya, szilva, szeder, pici fekete ribizli, fekete bors, sok-sok
fűszerrel, mindez némi csoki felhőbe burkolva. Megkóstolva szépen hozza a vékony
karaktert, amibe egy erősebb savgerinc szorult. Nem annyira zavaró a jelenléte,
mégis folyamatosan ott van az ember nyelvén. Ízében a frissen facsart
gyümölcsös jegyek jellemzőek rá és az illatban felsorolt aromák ismét
megjelennek. Élénk, szikár tanninjai, ép csak súrolják a szájpadlásom. A fűszerek szinte csilingelnek benne, az enyhén mentás utóíze pedig hosszan cseng le a torkomon. A picit magasabb savai ellenére
is élveztem a következő kortyot. – 6 pont
