• Skip to main content
  • Skip to footer

bor földrajz

Jussunk dűlőre

  • Blog
  • Magamról
  • Szolgáltatások
  • Kapcsolat

bor

Jun 03 2015

Tokaji bor és balatoni fogas

Gergő barátommal már évek óta együtt járjuk a természetet, miközben a nagyhírű angol szakácshoz Keith Floyd-hoz méltóan finomakat sütünk-főzünk és persze iszogatunk. Bográccsal megjártuk az Ipoly mentét, a téli Kab-hegyet,  ha messzebb nem jutottunk, a Normafát vettük célba. 
irány TOKAJ!

Ez az évek során már-már hagyománnyá nőtte ki magát. A sütés-főzés során persze megszomjazunk, így inni is illik valamit, szerencsére bor és pálinka is akad a hátizsákban. Most az erdők madárfüttyét otthagyva, saját konyháinkban próbáltuk kamatoztatni tudásunk. Persze a természet adta előnyöket, a jó levegőt, és a parázsból szálló pernye füstös ízét semmivel sem pótolhatjuk.

megsültek
Főételünk egy néhány órával korábban még a Balatonban úszkáló süllő lett. A halat egyszerűen csak besóztuk, olívaolajjal jól bedörzsöltük, felttetük a rácsa. És várta a jól beizzított sütő. Köretként mustáros-hagymás krumplisalátát készítettem, amely – mint később kiderült – jól passzolt a vásárolt borokhoz.
tányéron 

A “tokaji estet” egy – Gergő tokaji kirándulásán szerzett – eddig számomra ismeretlen fajtával, a Kabarral kezdtük, amihez egy hordósabb érlelésű Furmittal járultam. A napot végül egy különleges csipkebogyó pálinkával zártuk.
hőmérséklet rendben

Elsőként az erőteljesebb savakkal rendelkező Kabart nyitottuk meg, ami jó döntésnek bizonyult. A Hárslevelűből és a Bouvier fajták kereszteződéséből létrehozott fajta 2006 óta engedélyezett a borvidéken.

Chateau Dereszla 2013 Kabar Tokaji borvidék 14%

Erőteljes illatában erősen citrusos valamint alma-körte és birs jön elő. Már az első kortyban a magasabb, de nem zavaró savai dominálnak, amihez egy kellemes mineralitás is jön. Édeskés íze a magas alkoholtól, másrészt azért egy kis maradék cukrot is tartalmazhat. Hosszú lecsengésében alma körte, birs keveredik egy kis grapefruittal, amit egy kis fa még szebbé varázsol.

Igazán jó kezdet volt. Remélem máskor is találkozom a fajtával.

17,4 pont
Kabar 

Bodrog Borműhely 2013 Furmint Lapis Tokaji borvidék 14%

Lassan nyíló szalmasárgába átforduló bor, így egy kicsit szellőztetés igényelt. Enyhén fás, citrusos-birses illata lassan tudott csak kényeztetni minket. Megnyílva sem érte el Kabar intenzítását, inkább töményebb, krémes ízek jelentek meg. Némi vanília keveredik a birssel-körtével, amihez erőteljes citrusos-sós mineralitás járul. Magas alkoholja mellet egy csöpp cukor is maradt benne. Mint második bor, fás-krémes jegyeivel igen jól passzolt ízletes vacsoránkhoz.

17,3 pont 
arccal a pohár felé! 🙂
Az estét követően arra jutottam, hogy Tokaj – főleg a furmintjával – egyszerre magában hordozza a világ legnagyobb fehér szőlőfajtáinak és borvidékeinek jellemzőit, így a Rajnai-Rizling savait és maradékcukrait, az amerikai chardonnék krémességét, és a terroir a Chablaisek mineralításán is túltesz. A közeljövőben még sokat szeretnék ezzel a kincsünkkel foglalkozni. 

Written by barefoot · Categorized: Dereszla, Furmint, Kabar, kóstolás, krumplisaláta, Lapis, süllő, Tokaj, vacsora · Tagged: Bodrog Borműhely, bor, borföldrajz

Nov 20 2014

A világlátott bor

Zinfandel 2011
Robert Mondavi California, USA




Gergő barátom Amerikában járva egy üveg Mondawi Zinfandel-lel lepett meg. 
A fajtát persze ne keverjük össze a jó öreg Pécsi Cirfandlinkkal, azért se, mert amíg a mienk fehér, addig az amerikaiak büszkesége vörös bort ad.
Ha nem magyar, akkor honnan is származhat? Hosszú évtizedes kutatás után jöttek rá az igazságra. A 60-as években még az olasz Primitivo ősének vélték, amely vizsgálatok a horvát Plavacra, és annak válfajaira estek.  Az áttörésre egészen 2001-ig kellett várni, amikor is ráakadtak a Közép Dalmát Kaštel Novi településen Ivica Radunić szőlőjében fennmaradt 22 tő crlyenák kastelánszki fajtára. Ő már a DNS vizsgálatoknak alávetve teljes azonosságot mutatott a Zinfandellel. 
Ezzel a borral ünnepeltük a minden évben megrendezett tűzrakós-sütőgetős-beszélgetős napunkat, idén a Budai-hegységben ütöttünk tábort.
Szép bíborvörös színe lendületes borról árulkodik. Igazán különleges illattal fogad, ahol a pohár szájából füstös kávés karamellás borsos illatárad az orromba, amit a szilvás szeder követ. Ezt a barrique érleléstől kaphatta. Vastag mégis kellemes tanninjai vannak. Izében a szilva és a szeder dominál, ahol a füstös íz rátelepszik a borra. Nagyon gyümölcsös mediterrán stílusú. Hosszú lecsengésű.
A borok szerelmeseinek igazi találós kérdés lehetne.

17 pont adnék rá.




Mi ezt sütöttük hozzá: fűszeres csirke füstölt szalonnával és lilahagymával – parázson





Written by barefoot · Categorized: California, Mondavi, tábortűz, túra, USA, Zinfandel · Tagged: bor

Nov 09 2014

Dél-Tirol a boros poháron keresztül nézve

Bécsen, Salzburgon, és az Innsbruckból átvezető Brenner-hágón át végre megérkeztem az Alpok magas hegyláncai alatt megbúvó völgyek alma és a szőlő ültetvényei között elterülő dél-tiroli Auerbe. Tizenegy óra ahhoz képest nem is rossz idő, hogy négyszer szálltam át, miközben Bécsben a Real Jet ötven percet késett. Persze azt se felejtsük el, hogy sógorék szuper vonatának leggyorsabb szakaszain 230 km/h-val száguldhattam, ami már tényleg kényelmes utazó tempónak mondható. Hol van ettől a MÁV?

A különleges szőlőművelés
Dél Tirol szőlőtengere “Tramin Genossenschaftskellerei”

A vasútállomásról a Kaltersee partján fekvő kempingig sebesen haladó kisbuszokkal jutottam tovább. A sofőr nyitott ablakán a tenger felől érkező friss gyógynövényes, citrusos illatú levegő kellemesen cirógatta elnyűtt arcomat. Itt már május elején nyílnak a leanderek, levendulák, rozmaringok, amelyek frissessége a kóstolandó boraimban is megjelenhetnek. Negyed óra elteltével ‘Grüss Gott’-tal üdvözlöm a portást, és már állítom is a sátram. Innen indul az igazi kaland!

2013 májusában ismét felfedező útra kerekedtem. Itália, bor, pizza, füstölgő vulkán! Az út elején hasonló célokat tűztem ki magamnak. Dél-Tiroltól kezdve kalandok sokasága mellett cikk-cakkban haladva Toszkánáig csorogtam, majd a sok esőzést megunva a forró lávát kitörő pokol konyhájáig a Stromboliig meg sem álltam. 15 napom alatt 5500 km-et gördültem a síneken, hat borvidékre látogattam el, majd geográfusi kíváncsiságomnak köszönhetően megismerkedhettem a Lipari-szigetek vulkanizmusával.

Dél-Tirol egy olyan irigylésre méltó kulturális sziget, amiről sokan áhítoznak. Földrajzilag elvonatkoztatva a franciaországi Elzászhoz tudnám hasonlítani. A latin nép könnyedsége keveredik a germánok szigorú precízségével. E kettősséget a természet is szépen megalkotta. Gondoljunk csak az Alpok egész évben hófödte csúcsaira, és a télen is büszkén zöldellő pálmafákra. Az egykoron Ausztriához tartozó régióban hűek maradtak értékeikhez, hagyományaikhoz. Németül beszélnek, osztrákokként gondolkoznak, mediterrán étrenden élnek, és finom borokat isznak. Kell-e ennél több? Sajnos a nagy autonómiát élvező országrész legnagyobb bánatára az elszakadás lehetőségét teljesen elfelejtheti. Ezen meg se lepődjünk, hiszen Alto Adige „ahogy az olaszok nevezik” az ország egyik gazdasági motorja.
Másnap didergősen induló, napsütötte reggelemen egy igazi olasz espresso társaságában próbáltam akkumlátoraim feltölteni, hogy nekiessek olasz borkörturám első etapjának. Az előző napi 800 km, és az éjszakai vihar teljesen lemerített, ami ellen egy Talján kávé a legjobb orvosság. Ha tényleg jól készítik ezt a méreg erős italt, akkor még a leglustább lajhár is „ferrari-vá” gyorsulhat fel.
Ahogy a nagykönyvben meg van írva, a szőlősorok felé vettem az irányom. Az igazi borászok többsége szerint itt kezdődik, és bonyolódik szinte minden, amihez az ember csak egy adalék. A természet fölött mi sem tudunk uralkodni. Túráim során mindig megvizsgálom a terroirt, a szőlőművelést, és a környezeti viszonyokat. E dolgok nélkül meg sem értjük a helyi szőlő, és borkultúrát. Már az első lépéseknél szembetűnt a magasra felfuttatott cölöpökön álló lengőkordonos művelési mód. Mint később kiderült, a gyanúm beigazolódott. Részben a hagyományok, másrészt az Alpokból hirtelen lezúduló heves jégesők védelmében használják ezt a módszert. 
A régió 18 szőlőfajtájában erősen érezhető a német-osztrák hatás. Sokan úgy tartják, hogy Dél-Tirolban nem csak csinálják, hanem nagy odafigyeléssel készítik a bort. Itt tényleg ügyelnek a minőségre. A terület adottságai főleg a fehér fajtáknak kedveznek, de azért a vörösökkel sem kell szégyenkezniük a termelőknek. A mediterrán légtömegek kedveznek a cukorfoknak, amíg a hegyekből lezúduló hűvösebb áramlatok szép savgerincet szolgáltatnak. 
A borvidék fejlődése a 80-as években szokatlan módon felülről indult el. Termelőszövetkezetek jöttek létre, ahova a kistermelők csak magas minőségi követelmények mellett léphettek be, vagy adhatták le megtermelt szőlőiket. Ez mennyiségcsökkenést, és minőségnövekedést eredményezett,  ezek voltak az első lépések a világhír felé. Mára ők birtokolják a borvidék háromnegyedét.

Egy jó órai gyaloglást követően érkeztem meg a nyüzsgő Tramin falucskájába. Szebbnél szebb pincészetek, kávézók, éttermek csalogatják az ide érkező turistákat. A borvidék egyik központjában járunk. Már a település neve is ismerősen csenghet a borértők számára. Nem máshol, mint a fűszeres tramini őshazájába értem.
„Wilkommen Heimat des Gewürz Tramines” Így köszönt a helységnév tábla.
Innen eredeztetik ezt a nagyszerű fajtát, amit az első kóstolóm után e szavakkal tudnék jellemezni. Élénk savak, pezsgő citrusosság, nagy beltartalom, hosszú lecsengés. Egy csöpp maradékcukor talán még fokozni is tudja az élvezeteket. Ehhez hasonló minőséget csak a híres elzászi borvidékről ittam. Persze a többi fajtáról se feledkezzünk meg, hiszen a borvidék hatalmas értékekkel bír. A második virágkorát élő Lagrein szinte mindenkit lehengerel tanninosságával, a könnyed ibolyaillatú Vernatsch a nők kedvence is lehetne, a hazáját meglelt testes Pinot Grigiot „szürke barát” borát fantasztikus élmény kortyolgatni, amíg Burgundia fenegyereke a Pinot Nero itt is kiegyensúlyozott minőséget hoz, amely sorban a németek nehézsúlyú bajnoka a Rajnai rizlingről is ódákat lehetne írni. Főleg őket kerestem és kutattam, ami olyan jól sikerült, hogy a nap végére 4 különféle stílusú pincészet 30-35 borát kóstolhattam meg. Olyan híres helyeken jártam, mint a közel 150 éves A. von Elzenbaum Weuingut, az úttörőnek számító Hofsteetter pincészete, Tramin és Kurtatsch Genossenschaftjai.
25km hosszú túrám közben számos izzadságcseppet hullajtottam el világjáró kalapom alól a forró aszfaltra, miközben a sziklaormok alatt megbúvó virágba borult csodálatosan szép településeken haladtam keresztül. Este felé egyre jobban figyeltem a dél felé sebesen haladó vonatok füttyeinek hívószavára. Mit is jelent ez egy geográfusnak? Több mint 4500 km-et és megannyi kalandot!
Végül egy kis ízelítő a vonatútból: Dél-Tirol – 2013. május
Kunci
—
Ha esetleg kedvetek lenne utánamjönni, itt “részegedtem”:
Tramin Genossenschaftskellerei
http://www.cantinatramin.it/DE/1/8/Kellerei.htm
Weingut J Hofstatter
http://www.hofstatter.com/en
A. Von Elzenbaum Weingut
http://www.suedtiroler-weinstrasse.it/deutsch/kellereien–amp-vinotheken/von-elzenbaum.html
Die Kellerei Kurtatsch           
http://www.kellerei-kurtatsch.it/

Written by barefoot · Categorized: Dél-Tirol, Elzenbaum, Hofstatter, Kaltersee, Kurtatsch, Olaszország, pinot noir, rajnai rizling, szürkebarát, Tramin Kellerei, tramini, túra, vonat · Tagged: Alpok, Auer, bor, borászat, borföld, borkóstoló

Oct 13 2014

Francia elegancia – tokaji tüzesség

Tokaji Hárslevelű, Kassai
Hárslevelű 13%
Tokaj, Tarcal, Kikelet Pincészet
Berecz Stéphanie borait mindig nagy odafigyeléssel érdemes kóstolni. Azon kézműves borászok közé sorolnám, akik sosem bíznak semmit a véletlenre. A francia eleganciát párosítja Tokaj tüzességével. Ezt már a stílusosan megtervezett üveg címkéje is szépen tükröz. Egyszrű, ízléses, mégis nőiesen kedves. A pincészet nevére („Kikelet”) egy virág és a gyerekkorunkból jól ismert Tavaszi szél vizet áraszt, című székely népdal első sora utal.
Citrus. Dió. Birs. És persze virágillat árad a poharamból, amit a háttérben egy kevés zöldfűszeresség kísér. Szépen megmutatkozik tokajira jellemző illatfelhő. Nagy extrakttartalma, élénk savai csekély maradék cukrot is tartalmaznak. Az enyhén aszalt fehérgyümölcsös, minerális, hosszú lecsengésű borból nevéhez méltóan a hárs sem hiányzik. Nagysága ellenére kiugró savai miatt mégsem találom teljesen kereknek, ami azért nem von le semmit az értékéből. Ettől függetlenül nagyon szép alkotás.
Bearni mártással készült fehér húsú tengeri halakhoz, vagy akár egy egyszerű rántott patisszon mellett is el tudnám képzelni.
17,3 pontot adnék rá
Bezerics Stephanie Pincéje honlapja:       http://tokajkikelet.hu/
Bearni mártás:                                 http://www.mindmegette.hu/bearni-martas-bearnaise.recept

Written by barefoot · Categorized: hárslevelű, Kikelet, Tokaj, Tokaji Hárslevelű · Tagged: bearni mártás, bor, borkóstoló

Oct 09 2014

Nem minden csalódás rossz…

Bezerics 2013 Cserszegi fűszeres 12,5%
Cserszegi fűszeres,
Zalai Borvidék Orosztony

Sok év külföldi lét után a honlapom első magyar borát mutatom be, ami nem is lenne más, mint a szerintem legjobban sikerült magyar nemesítés, a Cserszegi fűszeres. 

Bakonyi Károly nagyszerű alkotása a Piros Traminiből, és az Irsai Olivérből. Ha lehetőségem akad, én szívesen kortyolgatom. Külön öröm az is, hogy az otthoni néhány tőkénkből apám is minden évben 8-10 litert készít belőle. Ráadásul a Chardonnaynkat is meg szokta bolondítani, tényleg különleges aromát ad neki.
Citrus, szőlő, zölddinnye, egres, koriánderes zöldfűszerezettség. Nem egy tipikus cserszegi illatfelhő. Akár éretlenségre is utalhatna, de ez a 2013-as évben szokatlan lenne. Számban megízlelve sem változik a véleményem, nem az a jellegzetes cserszegi. 
Friss ropogós savai mellett azért mutat valamit a rá jellemző diós kesernyéségben megbúvó fűszeres, fehérgyümölcsös minerális jegyeiből. Hosszú lecsengése, kellemes beltartalma szépen kidolgozott reduktív borra mutat. Kicsit Sancerre jellegű. Tovább nem is elemezném szívesen! 
A Cserszegi fűszeres jelzőt elhagyva tényleg érdekes élményeket nyújtó bor, aminek még az ár érték aránya sem rossz. Bátran merem ajánlani a játékos borok kedvelőinek. Ti hova tennétek?

Én a bort és nem a fajtát szoktam bírálni, így 16,3 ponttal illetném. Szívesen elképzelném friss provanci fűszerkeverékben pácolt roston sült csirkecsíkokhoz.

Written by barefoot · Categorized: cserszegi fűszeres, Magyarország, Zala · Tagged: Bezerics, bor, borászat, borföldrajz, borkóstoló

  • « Go to Previous Page
  • Page 1
  • Page 2
  • Page 3
  • Page 4
  • Page 5
  • Page 6
  • Interim pages omitted …
  • Page 9
  • Go to Next Page »

Footer

Kapcsolat

borivóknak való…

  • A Borrajongó
  • Borgőz
  • Borkóstoló
  • Pécsi Borozó
  • Táncoló medve
2025 ©
barefoot web design