bor földrajz

Jussunk dűlőre

bor

A borkóstolás alapjai

Az első fejezetben a borkóstolás tudományának alapjait mutatom be. Itt röviden megtudhatjuk mit kell megtanulnunk, és milyen dolgokat kell tennünk a kezdetektől fogva a profivá válás útján.

Sokan kiröhögik a sommeliereket mikor különböző ízekkel, és illatokkal illetik a borokat! Bátran ki merem jelenti, hogy ez nem a képzelet szüleménye. Szorgos munkával mindent meg lehet tanulni. Ehhez természetesen ismernünk kell a fajtákat, stílusokat, borvidékeket. Úgy gondolom, kitartásunk idővel meghozza a gyümölcsét. Nekem sem ment máról holnapra és több ezer bor megkóstolása után is van még mit tanulnom ebben a szakmában.  Aki mégis el szeretne merülni a kóstolás rejtelmeiben, annak a következőket tudnám javasolni.

Kezdőknek a klasszikus fajtatiszta borokkal való barátkozás lenne a legfontosabb. Ez az a stabil alap, amire már lehet építeni. Elsősorban ismerjük meg a poharunkba töltött ital származási helyét, borkészítési hagyományait. Olvassunk sokat! Erre sok jó újság, könyv létezik, míg az interneten napi rendszerességgel szívhatjuk magunkba a legújabb híreket.
Továbbfejlődve már kereshetjük a fajták közti különbségeket. Észlelnünk illene a bor erősségét, gyengeségét. Fő, hogy ne lógjon ki belőle semmi oda nem illő dolog. Mindig szenteljünk nagy figyelmet az illatra, színre, savgerincre, csersavra, gyümölcsösségre, alkoholra, lecsengésre. Erre az egyik borász barátom kifejezését használnám:
„A jó bor olyan mint az érett gyümölcs!”
Mindig gondoljunk erre!
Sok időt szánjunk az illataromák megismerése. A jó „szimat”alfája és omegája a szakmának. Hiányában nagy gondban lehetünk a későbbiekben. Segítségére létezik egy egyszerű mégis frappáns módszer. Borospoharakba különféle ideköthető gyümölcsöket, fűszereket tegyünk és szaglás alapján próbáljuk meg elraktározni agyunkban. Így aszaltszilvát, bodzát, citromot, málnát, spárgát, paprikát, szedret, fahéjat, friss füvet, étcsokit stb. Az illatokkal nyelvünk ízlelőbimbói is egyre kifinomultabbak lesznek. Később ezt már csak kombinálnunk kell. Nem egyszerű feladat, de mégis megéri. Másrészt az orrunk egy igen fáradékony érzékszervünk, de e gyakorlattal fejleszthetjük. Mindig legyünk kreatívak. Jobb ha többen összeállunk, és megvitatjuk az általunk érzett dolgokat. 

forrás: http://www.sfgate.com/wine/article/RIPE-TIME-FOR-FRUIT-WINE-2551791.php

Harmadik lépésként elkezdhetünk foglalkozni a cuvéekkel, barátkozzunk a nemzetközi stílusjegyekkel. Véleményem szerint ez a kategória óriási tudásszomjat igényel. Folyamatosan képeznünk kell magunkat. Aki ezt kitanulja, az igazi profivá válik. Ők egyből megmondják mit és honnan iszunk. A legjobbaknak ismerniük kell a borvidékeket, fontosabb pincészeteiket, borfilozófiájukat, készítési módjukat, újdonságaikat, évjáratokat.

Én is mindennek állandóan utánaolvasok. A kóstolt borokról készítsünk fényképes feljegyzéseket, így kevésbé felejtjük el őket. Aki megteheti annak még az utazást ajánlom. Helybeni pincészetben lehet igazán ezeket a dolgokat megérteni.


Côte d’Azur  egyik vinotékájában Cassisban

Ezeken kívül kicsit legyünk járatosak a szőlőművelésben, borkészítésben. Szerencsémnek köszönhetően ebbe a műfajba is sikerült belekóstolnom. Korábban fél évet töltöttem el három németországi pincészetben, ahol kemény fizikai munka mellett rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. Szüreteltem, hordót mostam, egész nap a szőlősorok között robotoltam, esténként pedig felszolgáltam a kis étteremben.

Legközelebb a borok ízeit, és illatait boncolgatnám tovább.
Addig is jó kóstolást kívánok!

Kunci

Cousiño Macul Antiguas Reservas Chardonnay 2011

Az előzővel ellentétben most néhány fehérbor kóstolójával szeretnék kedveskedni. Az italok összeállításánál megpróbáltam ötvözni a hagyományokat a modernitással. Következőkben egy kicsit elutazhatunk Chile, Kalifornia, Dél Afrika, Burgundia és Svájc pincészeteiben készült remekművek íz és illatvilágába.
Cousiño Macul Antiguas Reservas Chardonnay 2011, Maipo Valley chile 13,5 %

Az első bor egy Chiléből származó Chardonnay.
El kell árulnom ő kicsit kakukktojás ebben a rovatban. Novemberben három hetes Dél-Amerikai úton vettem részt, amely során két napot Chilében töltöttem. Így a bort saját hazájában vásároltam, majd a hátizsákomban átrepülve az Atlanti-óceánt került poharamba.
Szép csillogó sárgás színe, intenzív illata reduktív készítésről árulkodik.  Inkább körtés, mint almás jegyei mellett a citrus is szépen mutatkozik. Az eleinte zöldfűszeres, kicsit „füves” illat mellett a Chardonnayra jellemző vanília is feltűnik. Számban megpörgetve a közepesen magas testben alma és citrus jellemző. Savai nem annyira acélosak, mégis egy kellemes ebéd nagyszerű kiegészítője lehet. Közepesen hosszú lecsengése van.
16,3 Pontot adnék neki.
kunci

Kis borföldrajz – VinTour de France I. /Condrieau/

Mindig is úgy tartottam, az elméleti tudás legjobb kiegészítője az utazás.  Ezzel lehet azokat a tapasztalatokat megszerezni, amelyeket a könyvek nem adhatnak meg. Így, 2012 májusában egy tizenöt napos nagy francia bortúrát tettem. Célom nem is szakmai alapú borkóstolás, sokkal inkább a felfedezés volt. Csak magamba szerettem volna szívni a francia életérzést, gondolkodásmódot egy kis borral vegyítve.

Egyszerű laikusként, jó öreg hátizsákommal, újdonsült sátrammal, és egy Interrail vasúti jeggyel vágtam neki a kalandosnak ígérkező útnak. Élménydús két hetem során bepillantást nyerhettem Rhone és Loire pincéibe, bekopogtattam a világhíres bordeauxi chateaukba, felkutattam az alig ismert Jura vidékét, majd pihenésképp egy tengerparti borbár helyi sommelierével beszélgettünk saját és egymás borairól, borkultúrájáról. Erről kezdtem el egy több részből álló visszaemlékezést készíteni. Remélem nektek is tetszeni fognak kalandjaim, igyekeztem kissé ismeretterjesztő stílusban írni, hogy velem együtt mindenki átélhesse az utazást.
Svájc felől érkezve első célpontjaim a Rhone folyó körüli borospincék voltak. A 250 kilométer hosszan húzódó, ötvenezer hektáros terület eredményes bejárásához az időm szűke miatt jó tervre volt szükségem. Jut is, marad is alapon megpróbáltam a lehető legtöbbet kihozni a vidékből. Szebbnél-szebb tájakat érintve Lyontól csorogtam lefelé a francia Riviéra irányába. Kalandozásom során egyszerűen csak jó borokat kerestem és igyekeztem kóstolni. Főleg a Syrah, a Grenach és a Viogner fajták voltak a kiszemelt áldozataim. 
Lyont elhagyva a németországi Moselhez hasonló látvány tárult elém. Az összeszűkült völgy teraszain sütkérező szőlőtőkék alatt lassan tovasodródó uszályok közlekedtek a folyó mindkét irányába. Ez az Alpok és a Francia-középhegység meredek falai közé zárt északi régió Grand Cru elnevezésű szőlőterülete a Syrah és a Viogner igazi hazája. Gondolom sokaknak fejtörést okoz a Grand Cru idegen kifejezés ezért röviden elmagyarázom a lényegét. A francia borvidékek termőhelyi kategorizáláson alapulnak. Minél nagyobb rangú területen van az ember pincéje, annál drágábban tudja eladni a hordó tartalmát. Természetesen ennek fejében a minőség is megkövetelendő a borásztól.
Rhone esetében négy nagy hierarchiát különböztetünk meg.
A) Cotes du Rhone
  • A többségi tömegborok elnevezése.
B) Cotes du Rhone Villages
  • 95 községből álló borok adhatják ezt a megnevezést.
C) Cotes Rhone Villages település megnevezéssel
  • Ez annyiban más, hogy a Cotes du Rhone elnevezés mellett tizennyolc község még a saját nevét is használhatja. Pl : Cote du Rhone Villages Rastea.
D) Grand Cru eredetvédett körzetek
  • Ide a 15 leghíresebb körzet tartozik. A szokásokhoz híven itt már nem is jelenítik meg a Cotes du Rhone elnevezést. Ők a vidék sztárjai.
Condrieau 
Első megállóm a kicsit már mediterrán stílust öltő Condrieau városkája. Itt készülnek a legszebb szikár savgerincű, illatukban kissé körtés, almás és citrusos Viognerek.
A környék minden természeti adottsággal rendelkezik a jó fehérek előállításához. A kicsit hűvösebb éghajlat, és a meredek dombok palás, csillámos, mésztartalmú sziklás talaja friss minerális borokra képes. A völgy csőhatásának köszönhetően az állandó légmozgás védi a könnyen rothadó fajtát a délről betörő meleg fülledtsége ellen.
Condrieau feletti szőlődomb

Késő délutáni megérkezésemet követően nyakamba vettem a közeli hegyeket. Utat nem lelvén keresztül-kasul kacskaringóztam a szőlősorok között, miközben figyelmes lettem a hagyományos gyalogtőkés magas gúla alakú, karókra felfuttatott szőlőtőkékre. Hasonlót Mosel menti gyakorlatomon láttam. Ez a nehezen művelhető, sok áldozatot követelő ősi gyalog művelés módszer többszörösen meghálálja magát. Egyrészt a szüreti magas cukorfok mellett a növény akár a száz éves kor elérésére is képes, másrészt a mélyre fúródó gyökerek különleges ásványi zamatokat juttatnak a borba. Az öreg tőkékről szüretelt szőlőkből mindig valami különlegesség születik. Gondoljunk csak a Kreinbacher Öreg tőkék borára.

A házak felett közvetlenül kezdődnek a szőlők
A tetőre felérve gyönyörű kilátás tárult elém. A Rhone által kettészelt Alpok és a Francia középhegység vonulati húzódnak itt. E kettőt köti össze a város jellegzetes kábelhídja.
Az este még csendes, kicsit unalmas városka reggelre új arculattal várt. Mozgalmas zegzugos utcái, a friss kenyér illatát árasztó pékségei elővarázsolták az igazi vidéki Franciaországot. Ezen fellendülve boldogan indultam a vidék egyik vezető pincészetébe, Georges Vernay birodalmába.
A kóstolót már jóval korábban leleveleztem az út alatti nehézségek elkerülése érdekében. Tapasztalataim szerint a lebeszélt dolgok mindig sokat segíthetnek a későbbiekben. Bánatomra több tucat e-mail elküldése után is csak ez az egy biztos pontom maradt. Látogatásom során a Viognerekre voltam kíváncsi. Sajnos a tulajdonos elfoglaltsága miatt csak kettőt tudtam megízlelni a szikár citrusos italból. A kicsit vékonyra sikerült pincelátogatást követően mégis boldogan távoztam. Legalább megtörtént az első borkóstolóm! Ez egy meghatározó lépés utam további folytatásához.

Condrieau hídja
Kilátás a hídról

Délnek indulva gyorsan ott is hagytam a megkedvelt városkát. Irány a fűszeres-csokis-borsos aromájú Syrah fővárosa: Hermitage.
(folyt.köv.)
Kunci

az első – tapasztalatok

Igazán remek borokat próbálhattam.
Különösen a Rhone fajtáiból készült kaliforniai Homestead nyerte el tetszésemet. Valami igazán egyedit állítottak elő azok a francos
amerikaiak!

Köszönetet szeretnék mondani a Mövenpick vinotékának, aki ezt a nagyszerű lehetőséget megteremtette a számomra. Időmtől
és a lehetőségeimtől függően a jövőben is tájékoztatlak titeket
borkóstolásaimról, útjaimról, élményeimről. Remélem így Karácsony idején
többeteknek meghoztam a kedvét egy finom üveg bor megízlelésére.

Mindenkinek Kellemes Ünnepeket
kívánok!
kunci

Porto Tawny 10Years old Noval

Porto Tawny 10Years old Noval 19,5%

Az alkohollal dúsított portói a kedvenc édes borom. Eljutni sajnos még nem sikerült ebbe a régióba, de úgy gondolom, ami késik, nem múlik. A nagy múltra visszatekintő borvidéket szerintem mindenkinek meg kellene ismernie.

A szüleimnek köszönhetően a portugáliai nyaralásuk alkalmával egy nagynevű pincészetből kaptam tőlük ajándékba egy üveggel. Nekik is annyira tetszett, hogy azóta apám minden évben készít néhány flaskával a család számára. Nagy becsben is tartja! Csak a legfontosabb családi ünnepekkor kerül elő a pince mélyéből. Azért is büszke vagyok rá, mert egyes palackok már elérik a három-négy éves korú Tawny kategóriát.

Egy tíz éves bor kóstolása mindig nagy élmény. A pohárba kiöntve barnásba fordulós szín már a kort jelzi. Ez természetes ennél az italnál. Minél öregebb annál fakóbb. Beleszagolva igazi meglepetés ért. Szárított gyümölcsök és aszalt sárgabarack csapta meg az orrom. Kicsi rum is jön, ami így december derekán igazi karácsonyi hangulatot idéz. Ízében a narancsos mazsolásság jelentkezik a legszebben. Nagyszerű munka.

Mivel ezzel a kategóriával még nem találkoztam így ponttal sem szeretném értékelni.
kunci
2025 ©
barefoot web design